Stílusos munkagép - MSI PS42 Modern 8RC ultrabook teszt

Az utóbbi időben egyre több gyártó vallja be, hogy a tartalomgyártás nem egy egyszerű feladat, főleg azok számára, akik sokszor úton vannak. Első sorban a használatban lévő programok meghajtásához kell egy erős konfig, másod sorban pedig nem árt, ha a gép könnyen hordozható. A legtöbb nagy teljesítményű laptop nagy és nehéz, ami meg nehezíti az utazást, viszont a techológiának és a kreativitásnak hála manapság már a nagy teljesítmény nem egyenlő a vaskos készülékházzal.

A gyártók komplett termék családokat kezdenek el készíteni direkt erre a piaci részre. Az egyes termékek mindegyikében találunk olyan különlegességet, amivel még sosem találkoztunk. Ott van például az Acer ConceptD szériája, ami asztali gépeket, monitort és laptopokat is magába foglal. Erősen oda tette magát a Huawei is a MateBook X Pro-val, de az ASUS ZenBook Pro Duo gépe se semmi a két darab 4K-s kijelzőjével. A címben említett márka, az MSI sem akar lemaradni, ahol a Prestige család jött létre. Itt egyelőre főként laptopokat találunk, de már asztali gép is elérhető, később pedig monitor és perifériák is jönnek. A laptopok közül most a Prestige széria belépő modellje a PS42 Modern 8RC járt nálam.

Csomagolás:

Már a termék csomagolásáról árulkodik, hogy milyen kompakt eszközről is van szó. Nekem már a csomagolás elnyerte a tetszésemet. A fehérben pompázó kemény doboz egyik oldalán az MSI, míg a másikon a Prestige szavak kaptak helyet. A tetején pedig a gyártó gamer termékein megszokható sárkány díszeleg. Belül a laptop mellett csak némi olvasni valót találunk, valamint külön csomagolva egy 90W-os adaptert.

Külső:

A tajvaniak 2015-ben indították a Prestige nevű laptop családjukat. Az akkori Haswell szériába tartozó i7-es processzorral és GTX 950M videókártyával szerelt 17,3" és 15,6" laptopokkal akarták a cégvezetőket és kreatív munkákat végzők fejét elcsavarni. Most viszont eljött az idő a frissítésre és máris 6 féle gép közül választhatunk, amik persze több fajta felszereltséggel is elérhetők.

A PS42 lineup a Prestige széria belépő szintjét képviseli. Az itt található 5 gép közül a 8RC a legerősebb, de a gépek külseje egyébként teljesen megegyeznek. A PS42-re jellemző a kirívó megjelenés ugyanis az egész gép ezüstszínű, ráadásul a teteje és a billentyűzet körüli rész szálcsiszolt is. Ami talán a legjobb ebben a felületkezelésben az az, hogy szinte alig látni rajta az ujjlenyomatokat. Ami szokatlan ám egyben nagyon menő az a gép tetejére gravírozott MSI sárkány, ami inkább a gamer termékeken jellemző, viszont ezzel az elegáns stílussal nagyon egyedivé válik a laptop.

Nem csak ránézni jó, de meg fogni is, hiszen az egész ház alumínium és magnézium ötvözetből van. Ennek hatására eleget tesz az MIL-STD 810G katonai szabványnak, így a tartósság biztosítva van. Ez nagyjából azt jelenti, hogy például 1-1,2 m magasságból a betonra vagy 2 méterről a fapadlóra ejtve sem lesz baja. A mellett, hogy tartós még könnyű is, ami nagyon fontos az ultrabook-ok világában. A 8RC mindössze 1,19 Kg, ami nem tartalmazza az adapter súlyát.

A könnyű súly mellé vékony kialakítás társul, hisz a laptop csak 15,9 mm vastag. Elgondolkodtató, hogy így, hogyan lehetséges lehűteni a benne lévő komponenseket. A gyártó a Cooler Boost 3 megoldását alkalmazta (az NVidia-val karöltve), ami két különálló ventilátort és hozzá tartozó réz hőcsöveket foglal magába. A laptop alján látható is az ezeknek kialakított nagyobb szellőző rácsok.

Az 5 db kis méretű gumilábak 3 mm-re emelik meg a gép hasát. A mérnökök furcsa módon a két hűtés közé egy plusz kiálló fém szárnyat vagy távtartót illesztettek be. Valószínűleg azért, hogy jobban kizárják annak a lehetőségét, hogy a két hátsó lábak közé véletlenül valami oda kerüljön, ami blokkolná a légáramlást.

Ha már légáramlás, a laptop hátulján látható két oldalt is több, nagyobb lyukméretű szellőző rész. A gép alján felszívott levegőt a két ventilátor itt hátul fújja ki. Erősebb terhelésnél jól érezni, hogy milyen erejük is van ezeknek az apró hűtéseknek.

Még mielőtt tovább mennénk, a laptop alján még találunk két darab 2 W-os hangszórót, amik mondhatni alulra kerültek, de nem teljes méretben. A gép aljának az első negyede kapott egy nagyobb ívet, amitől egyrészt a ház vékonyabbnak néz ki, másrészt a hangszórók így alulról kifelé szólnak.

A portokat tekintve is találkozunk érdekességekkel, amik sajnos negatívak. Szemből nézve bal oldalt kapott helyet a táp csatlakozó, egy teljes méretű HDMI 1.4 port, amivel max 4K 30 Hz küldhető át. Tovább haladva van egy USB TYPE-C 3.1 GEN 1 csatlakozó, ami adatátviteli sebességben gyors, viszont sajnos nem tudjuk a laptop töltésére használni, valamint Thunderbolt 3 támogatással sem rendelkezik. E mellett van egy audio és mikrofon kombó Jack csatlakozó. Kapunk e mellé 3 db visszajelző fehér LED-et is, amik a bekapcsolást, a akkumlátor töltést és a WIFI csatlakozást jelzik vissza.

Jobb oldalt a kensington/biztonsági zár kezdi a sort, ami után egy SD kártyaolvasó jön. Ezek után megint csak egy USB TYPE-C 3.1 GEN 1 csatlakozóval találkozunk, ami ugyan olyan, mint a másik oldalon lévő. A sort pedig két darab USB TYPE-A 3.1 GEN 1 port zár.

Számomra zavaró módon a szétnyitást elősegítő kis pöcök szerintem túl nagyra, de minden esetre elég csúnyára sikerült. Véleményem szerint eléggé megtöri az amúgy letisztult dizájnt. A kijelző két oldalán található egy-egy kisebb méretű zsanér, amik jó sorosan tartanak. Ez azt jelenti, hogy a szétnyitáshoz mindkét kezünket használni kell. A megjelenítő maximum 180 fokban nyitható fel.

A PS42 család egy tükröződésmentes, 14”-os FHD, azaz 1920 x 1080 pixel felbontású IPS szintű kijelzővel rendelkezik. Az IPS szint (IPS-Level) egy nem hivatalos kifejezés, hiszen ilyen megjelenítő nincs. Ilyen esetben több mint valószínű, hogy TN panelről van szó. Ez természetesen nem jelent semmi rosszat, hisz ebben az esetben is egy nagyon szép kijelzőről beszélünk, jó betekintési szögekkel. Nem kell megijedni, nem a legolcsóbb TN panel van beépítve. Valószínűleg a gyártó is azért azt a megfogalmazást, használta, hogy a TN szó ne ijessze el az embereket.

Kreatív munkákhoz elengedhetetlen a jó szín visszaadó kijelző. Ennek megfelelően a panel 96,9 % sRGB, 67%-os Adobe RGB és 69,3 %-os DCI P3 lefedettséget élvez. Az utóbbi két sávszélesség nem valami magas. Látszik, hogy a Prestige széria belépő családjáról van szó.

A megjelenítő két oldalán és fent mindössze egy 5,7 mm vastag káva látható. A felső azért sikerült olyan vékonyra, mert a webkamera a kijelző alján kapott helyett. A kijelző négy oldalán fekete részekkel találkozunk, amik közül az alsó a legvastagabb. Ennek a közepére tették az MSI logót, ami alatt pedig a webkamerát és a mikrofont látjuk.

Szokatlan, de nem új megoldás ez, hisz például a Huawei MateBook X Pro-nál egy billentyűbe lett beépítve a kamera. Az viszont érdekes dolog, hogy a széria többi részénél meg tudták oldani azt, hogy a vékony káva ellenére a kamera fent maradjon. Így viszont előfordulhat, hogy kényelmetlen lesz a konferenciahívás vagy bármely más videó chat, hiszen ahhoz, hogy minket vegyen, minimum 130 fokba kell eldönteni a kijelzőt. És akkor is csak alulról fog minket venni szóval lehet, hogy az orrlyukaink fogják a főszerepet bevállalni. Persze az sem mindegy, hogy a gép milyen magasságban van.

Képkészítést illetően maximum 0,9 MP-el 16:9-es HD képeket tudunk lőni. Videó esetében is maximum HD filmet tudunk készíteni 16:9-es képarányban 30 FPS-el.

Lefelé haladva, közvetlenül a billentyűzet felett egy vékony sávnyi perforációs rész kapott helyett. Funkcionalitásában nem tudom, hogy pontosan mi szerepe lenne, mivel mögötte nincs hangszóró, levegő pedig nem áramlik ki belőle. Valószínűleg dizájn, de nagyobb mértékben hűtés szempontjából lett ide helyezve. Ennek a közepére helyezték a bekapcsoló gombot, ami ennek a résznek a fókuszpontja is, mivel a kis furatok e köré gyűlnek.

Ez alatt van az érdekesen megoldott süllyesztett magyar kiosztású billentyűzet. Úgy értem ezt, hogy hosszú bal Shift van, amitől az hosszú i betű a Space jobb oldalán kötött ki. A másik pedig az Enter, ami nem nagy csak egy soros, de a felette lévő hosszú ü betűt úgy méretezték és helyezték el, hogy első ránézésre azt hinnénk, hogy egybe vannak. A nyílbillentyűk nincsenek elkülönítve és a méretük sem különbözik a többitől.

Méretbéli eltérést a legfelső sorba helyezett gombok szenvedtek, amik kb fele akkorák, mint a többi. Ide értem például az Esc és a Funkcióbillentyűket. Magától értetődő, hogy a Numerikus rész nem fért el, de a fontosabb gombokat, mint a: Del, Insert, Page Up, Page Down és End jobb szélen egy oszlopba kerültek. A Sprint Screen a Backspace felett kapott helyet.

A billentyűzet 4 állású fehér háttérfénnyel rendelkezik. A sapkákon lévő feliratokat megfelelő nagyságúnak és méretűnek gondolom. Az Fn gomb segítségével érjük el az ilyenkor szokásos funkciókat, mint például a hangerőszabályzó, fényerőszabályzó, háttérvilágítás, repülőgépmód, alvásmód, kamera.

A klaviatúra alatt van rejtett gombos Touchpad. Számomra kicsit zavaró, hogy nem középre helyezték, hanem egy kissé balra. A pad alsó két sarka nincs, de a felső kettő nagymértékben le van kerekítve. A bal felső saroktól nem messze találunk egy ujjlenyomatolvasót, ami Windows Hello funkcióval bír, így biztonságban tudhatjuk az adatainkat. Ezen részen még látunk bal oldalt egy Prestige feliratot, valamint jobbra a szokásos CPU matricát, amin a 8. gen Core i7 szöveg olvasható.

Az eszközre gyárilag telepítve van a Microsoft Precision driver, aminek segítségével a touchpad különféle gesztusokra tud reagálni, így például: a böngészőben két ujjal jobbra vagy balra seperve érjük el az egér előre/vissza funkcióját, három ujjal le seperve minden program le megy a tálcára, három ujjal fel seperve pedig elő jön az új asztal létrehozás/futó programok/idővonal.

Belső:

A PS42 család külseje eléggé magával ragadó, de a kinézet csak egy dolog. Ettől még nem lesz gyors a gép. Mi van benne? Nos processzor ügyileg egy 8.-ik generációs Intel Core i7 8550U-t kapunk. A 14 nm-es gyártástechnológiával készült CPU 4 maggal és 8 szállal operál 1,8 GHz-es alap órajelen, ami 4 GHz-es max Turbo órajelre tud felmenni. A 8 MB cache memóriával rendelkező processzor alacsony órajelén senki ne lepődjön meg. Az U jelzésű processzorok a legjobban vannak gyengítve, hisz csak így van értelme egy ultrabook-ba beépíteni.

Az alacsonyabb grafikus munkákért a CPU-ba integrált Intel UHD Graphics 620-as IGP felel, viszont a nagyobb igénybevételnél a GeForce GTX 1050 veszi át a szerepet. A dedikált GPU 4GB GDDR5 memóriával rendelkezik. Ami itt a legfontosabb infó azaz, hogy egy Max-Q Design-al rendelkező grafikus processzorról beszélhetünk. Ezt a technológiát az NVidia fejlesztette ki a teljesítmény és a fogyasztás mértékeit figyelembe véve. A megoldásnak hála a gyártóknak lehetőségük van az akár 18 mm vastag laptop létrehozásában úgy, hogy abban egy GTX 1080 vagy az új RTX 2080 ketyeg. A gyártó ígérete szerint a Max-Q laptopok teljesítménye, energiafelhasználása és zajszintje között tökéletes egyensúly van, valamint akár 70%-al gyorsabb lehet egy nem Max-Q társához képest. Erre csak a tesztek adhatnak választ, hisz a Max-Q GPU-k órajelei csúnyán korlátozva vannak.

A már említett Cooler Boost 3 hűtési technológia nem teljes egészében az MSI ötlete, mivel az NVidia minden gyártóval megbeszéli, hogy az adott laptop/notebook/ultrabook esetében, melyik hűtési megoldás lehet a legoptimálisabb. Közös erővel jutnak dűlőre, hogy a legjobb fogyasztás és teljesítmény jöjjön létre, illetve a hőmérséklet és zajszint kezelést illetően a hűtőbordák, a hőcsövek, és a ventilátorok miként legyenek.

Memóriát tekintve egyetlen egy slot áll a rendelkezésünkre, amiben egy 8 GB kapacitású DDR4-es 2400 Mhz sebességű modell van. Bővíteni maximum 16 GB-ig lehetséges, ami memória cserével jár.

Háttértárat nézve ismét csak egy helyet kapunk, ami egy kombó slot (NVMe PCIe Gen3 / SATA). Ebben egy 512 GB-os PC SN520 típusú Gen3 M.2 SSD található, ami a Western Digital-tól származik. Ez a 3D NAND lapka is fogyasztás orientált, de a teljesítményt sem hanyagolja el, hisz akár 1700 MB/s olvasási és 1400 MB/s írási sebességre képes. Később látható, hogy erre a szintre valóban képes.

Adatkommunikációban 802.11 ac Wi-Fi és Bluetooth v5 áll a rendelkezésünkre.

Specifikáció:

Előre telepített szoftverek:

A PS42 gépeken Windows 10 Home vagy Pro operációs rendszer fut. E mellé a gyártó több szoftvert telepített, mik közül talán a két legfontosabb az MSI True Color és a Dragon Center szoftver. Az előbbivel lehetőségünk van 6 különféle képmód közül választani attól függően, hogy épp mit szeretnénk csinálni a gépen. Ezek természetesen egyenként finomhangolhatók. A képernyőre több féle módon tudjuk az programokat pakolni, így pl egy 21:9-es monitorhoz hasonlóan akár négy dolgot is láthatunk egyszerre.

A Dragon Center-el valós időben tudjuk követni a komponensek hőmérsékletét, kihasználtságát. A hardver elemek gyorsaság és a ventilátorok „hangját” magunk is befolyásolni tudjuk és a beállításokat különféle profilokhoz rendelhetjük. Így egy kattintással át tudunk váltani, ha mondjuk egy megbeszélést tartunk a gépről és szeretnénk, hogy minden gyorsan működjön, de azt nem, hogy a hűtés hangja el terelje az emberek figyelmét. Vagy például, ha egy előadást hallgatunk, ahol már annyira nem számít a ventilátorok szélzaja. Na meg persze, ha kikapcsolódunk és játszani szeretnénk.

A gyártó egy Battery Calibration nevű szoftvert is feltett, ami segítségével elvileg az akkumlátor élettartama növelhető.

A képek szerkesztéséhez a PhotoDirector 8 nevű szoftvert telepítették előre nekünk.

A gyárban úgy gondolták, hogy a Defender nem nyújt elég védelmet, így a Norton Security-t is felrakták, viszont oda szükséges az előfizetés.

Média tartalmak lejátszására nyújt megoldást az ACG Player.

Benchmark:

Ugyan a laptop nem gaming-re lett terve, de kíváncsi voltam, hogy mit produkál egy elég gépigényes játék alatt. A Tom Clancy's The Division 2-vel, alacsony grafikai beállítások mellett a 60 FPS is meg volt. A legalacsonyabb érték 30 FPS körül volt szóval így elég jól el lehet játszani. Az értékeket a majdnem 4 Ghz-es Turbo órajellel érte el a CPU. Hőmérsékletet tekintve a GPU max 85 fok, míg a CPU maximum értéke elérte a 90 fokot is, viszont átlagban ott is a 80 fok volt a jellemző.

Mondhatni meglepő módon a Western Digital nem hazudott az SSD-jének a gyorsaságával kapcsolatban, hisz valójában is annyit képes produkálni.

Tapasztalat, vélemény:

A Modern 8RC-t nagy élvezet volt használni. Örültem a kis súlynak és a vékony kivitelnek, aminek hála nem szakadt le a hátam. Nem úgy, mint az egyébként használt Lenovo Y520-nál, ami majdnem 2,5 kg.

A dizájn abszolút elnyerte a szívemet, mivel nagyon tetszenek a fehér vagy ezüst színű tech dolgok. Gondolok itt például, a perifériákra, PC házakra, monitorokra, telefonokra, és laptopokra. Az MSI nagyon eltalálta ezt az ezüstös szálcsiszolt felületet, amit a sárkány logó csak még jobban feltüzel. A megjelenésben csak egyetlen bajom volt az pedig a felnyitást elősegítő perem, ami szerintem csúnyán megtöri az amúgy letisztult dizájnt,

Továbbá az is kényelmetlen volt, hogy mindkét kezet használni kellett ahhoz, hogy szét tudjam nyitni a gépet. A zsanérok olyan erősek, hogy az egy kezes nyitás nem lehetséges. Egyébként a két pánt nem nyikorog, kinyitáskor nem tapasztalható semmilyen hang. Annyit érdemes tudni, hogy a felső elem elég vékony, ami képes hajlani. Ez szerencsére csak úgy tapasztalható, ha az egyik sarkot megfogva akarjuk felnyitni, vagy mi magunk kezdjük el a sarkoknál fogva hajlítani. Nem zavaró, de jó tudni róla.

A kijelzővel sem volt semmi félreértésem. A fényerőt elégnek találtam, bár verőfényes napsütésben nem használtam. A panel színtérlefedettségeiről már volt szó, amivel én meg voltam elégedve, ahogy a betekintési szögekkel is. A gépen végzet különféle munkákhoz jól jön a gyártó True Color nevű programja, ami segít megtalálni a megfelelő kijelző módot, bár nem mind pontos. Például én inkább használtam a Game módot filmnézéshez a Movie beállítás helyett. Szerencsére lehetőség van az egyes módokat az ízlésünkhöz szabni.

A klaviatúra kissé keményebb, mondhatni kopogósabb volt a Lenovo-hoz hasonlítva. Hátrányt nem szenvedtem ezzel csak meg kell szokni. A háttérvilágítást csak kevés fénynél ajánlott bekapcsolni, mivel a fehér LED fénye az ezüstös sapkák miatt „eltünteti” a feliratokat. Kicsit szomorú, hogy a négy lépcsős háttérfény első és második szintjén a Funkció billentyűk közül szinte az összes alig látható.

A touchpad pozíciója engem vizuálisan zavar. Szerintem jobban festene a gép, ha a bekapcsológomb után a pad is középre kerül. E mellett a mérete sem egészséges, amiből még a felső két nagy lekerekítés pluszba levesz. Sőt a touchpad-ba került az ujjlenyomatolvasó is, nehogy maradjon szabad hely. Szerencsére magával a pad-el nem volt probléma ráadásul a Precision driver-el elérhető gesztusok nagyon hasznosak tudtak lenni, főleg böngészéskor. Ami az ujjlenyomat olvasót illeti az hagy némi kívánnivalót maga után, mivel nem mindig sikerült felismernie az nyomatomat, illetve jobb lett volna találni neki egy kényelmesebb pozíciót.

A PS42 teljesítményével meg voltam elégedve. Az gyors M.2 SSD-nek hála az információkat gyorsan fel tudja dolgozni a CPU. A dedikált videókártya csak végszükség esetén segíti be, így sok energiát spórolva az IGP-re hárul a legtöbb feladat. 

Ha már az energiáról van szó, kb. 40-45 perces sorozat nézésénél max fényerő mellett az akkumlátor kb. 10-12 % töltöttséget veszít. Nagy valószínűséggel a gyártó nem ilyen módú tesztelés után merte kijelenteni azt, hogy akár 9 órát is bírhat az aksi. Például cikk írás mellett megfelelő fényerő, és teljesítmény beállításokkal szerintem elérhető lehet az a mennyiségű óra. Szerencsére gyárilag megkapjuk ehhez a megfelelő alkalmazásokat. Azon viszont felszaladt a szemöldököm, mikor a töltő adapteren megláttam nem túl jó hírben levő tajvani Chicony nevét. 

Az árát tekintve ez a fajta kiépítésű gép kb. 350 ezer forintért vásárolható meg. Érdemes jól át gondolni, hogy milyen céllal vennénk egy notebook-ot, mivel már ennyiért vagy egy kicsit többért már nagy képfrissítésű gamer gépek is megtalálhatók. Természetesen ezen is lehet játszani, de nem nagy részletességgel és alapvetően nem erre lett kifejlesztve.