[Sorozatkritika] Aranyélet - 1x2

Folytatódik a hazai HBO legújabb nagy dobása, az Aranyélet. Az első rész számomra nagyon élvezetes volt és bár korántsem volt hibátlan, még így is bizakodásra adott okot. Most pedig lássuk milyen lett ; romlott, maradt, vagy javult a színvonal? Őszintén szólva azt mondanám, hogy Azok a dolgok, amik az első részben toppon voltak, itt is a helyén vannak. A színészek most is remekelnek, bár nem mindegyikük képviseli ugyanazt a magas szintet. A rendezésbe továbbra is nehéz belekötni, Emellett érdemes megemlíteni hogy kicsivel több poént kaptunk mint az első részben és őszintén szólva nálam most jobban is működtek, az pilotban volt pár erőltetett is. (természetesen a hazai szinthez mérve). Az érdekes sztori mellett megvan a sorozatnak az a hangulata, ami miatt jó nézni. A vágással ezúttal nem volt problémám, a jelenetek jól illeszkedtek egymáshoz. Érdekes, hogy már most elindult a karakterek nagy része azon a bizonyos lejtőn, amit még egy kicsit korainak tartok, lévén még nagyon a sorozat elején járunk, de amikkel továbbra sincs hatalmas probléma, csak egyszerűen nem hozzák azt a színvonalat, ami például a Terápiában volt. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy az a sorozat szinte csakis kizárólag a párbeszédekre épít, így nyilván ott azokon van a legnagyobb hangsúly, de ha egy Aranyélet rész után megtekintünk egy részt a Terápiából, bizony fel fog tűnni hogy utóbbiba sokkal életszerűbb mondatok hagyják el a színészek száját. Ezen a téren még van mit fejlődnie a sorozatnak, de mert jó, nem is kicsit. A történet remélhetőleg egyre izgalmasabb lesz, a konfliktusokból egyre több kezdett kibontakozni. Nagyon kíváncsi vagyok hova fog kifutni a sorozat, remélhetőleg nem kevés fordulattal fognak meglepni minket addig az írók.