[Sorozatkritika] The Walking Dead - 6x1

Ez a nap is eljött végül, folytatódik napjaink legnépszerűbb sorozata, a The Walking Dead, hogy ismételten csökkentse a sminkelt zombikra éhes rajongók étvágyát. A sorozat immáron 5. éve látható a képernyőn, vasárnap pedig kezdetét vette a 6. évad, amit az erős 5. évadi lezárás után már mindenki nagyon várt. Még mielőtt belekezdenék a pilot elemzésébe, kicsit ugorjunk vissza az előbbi évadokra, és térjünk ki arra, hogy szerintem milyen minőséget képviselt a sorozat az utóbbi években.

Ez a kép valószínűleg másoknak is ismerős lehet, nemcsak a sorozat nézőinek, Atlanta volt ugyanis az a város, ahol minden elkezdődött. Az 1. évad első néhány része, amikért még Frank Darabont volt a felelős, zseniálisak voltak, de ezt tulajdonképpen az egész első szezonra mondhatjuk. Kiváló karakterek, működő dráma és a nem sok, de pont elég akció tökéletesen volt adagolva és szemet tudtunk hunyni a bakik felett. A sokak által gagyinak tartott lezárás pedig véleményem szerint remekül sikerült.

Ha viszont megkérdeznék, hogy melyik volt a kedvenc évadom a sorozatban, én kapásból rávágnám hogy a második. A dráma és a fontos filozófiai, emberséggel kapcsolatos kérdések itt voltak leginkább előtérbe hozva, sőt, még a hitről is szó esett, egyszóval egy nagyon komoly, kevésbé akciódús évadot kaptunk ami telis-tele volt értelmes beszélgetésekkel és kiváló karakterekkel.

Az úgymond minőségbeli zuhanás a 3. évad felénél történt. Az évad első fele, mondhatni hozta a 2. szintjét, a közepén viszont valahogy megváltozott a sorozat. Az újabb karakterek nem hozták a régebbiek szintjét, a motivációk és a döntések nem mindig tűntek ésszerűnek, több lett az akcióból és kevesebb a drámából. Ez a 4. évadra még inkább igaz lett, bár annak is volt pár jó pontja, főleg az elején, számomra már közel sem volt az a szint, mint korábban. Ezért persze leginkább a karakterek voltak a felelősek, egyszerűen nem működött közöttük a kémia és nem volt meg bennük az a kidolgozottság, az a mélység, mint elődeiknél. A sorozat alappillérei mint például, a dráma, vagy a fontos kérdéseket boncolgató kérdések emberségről, az embernek maradás nehézségeiről ebben a világban, pedig szinte teljesen háttérbe szorultak. Ugyanez elmondható az 5. évadról is, vagyis inkább annak első feléről.

Amikor ugyanis Rick-ék eljutnak Alexandriába, egyszerűen minden megváltozik, de a jó értelemben. A sorozat kezdte háttérbe szorítani az akciót és ráment arra amiben már régen is nagyon jó volt. Felmerültek fontos kérdések az újrakezdésről, hogy vajon lehetséges-e mindent elölről kezdeni egy ilyen világban, valamint hőseink képesek lesznek- e egy új környezetben, múltukat hátrahagyni egy új élet reményében? Körülbelül három rész az 5. évadban csak erről szólt és esküszöm imádtam őket, ilyenekből kellett volna sokkal több.

Szóval összességében az a véleményem hogy a sorozat magasról indult és bár voltak hullámvölgyei, a potenciál még megvan és még arra is látok esélyt, hogy a sorozat ismét a régi fényében ragyogjon. Most pedig szerintem térjünk is rá a hatodik évad pilotjára, és nézzük meg hogy megfelelt-e a rajongók elvárásának.....

Nos, most egy kicsit bajban vagyok. Elég vegyes érzéseim vannak a pilottal kapcsolatban, ugyanis nem azt kaptam amit vártam, de ez igazából se rosszat, se jót nem jelent. Valami olyasmire gondoltam mielőtt megnéztem, hogy kapunk egy "No sanctuary"-hez hasonló akcióorgiát, (amit imádtak az emberek, én nem) de ennek pont az ellenkezője történt. A rész a flashback-es formulát választotta, így egyszerre lehettünk tanúi annak, hogy mi történt Morgan megjelenése után, az 5. évad végén, valamint hogy később milyen akciót fundált ki Rick és társai.

Magának az epizódnak a menete eléggé lassú volt, de ez nem feltétlen baj, ha olyan 2. évadosan lassú, és az időt a karakterek építésére használja fel. Nos itt nemigen történt ilyesmi. Való igaz, a karakterek szinte végig kommunikáltak egymással, de én úgy éreztem (megint) hogy Rick-en és Morgan-en kívül a többi karakternél nincs meg az az összhang, így sokszor nehezen tudtam odafigyelni, mert hidegen hagyott a konverzáció. Csakhogy pár példát említsek, ilyen volt Sasha és Abraham beszélgetése, Tara és Maggie, valamint Eugene és az újfiú szóváltása. Egyszerűen nem volt jelentőségük, csak szimplán megtörténtek, teljesen olyan érzésem volt, mintha az íróknak nem lett volna ötletük miről társalogjanak a szereplők. Az új karakterekről eddig szinte semmit nem tudtunk meg, egyelőre még azt sem tudom megmondani, hogy mekkora bennük a potenciál, mert akiről elegendő infót tudtunk meg az ugye meghalt, de ő is csak azért halt meg, hogy immáron századszorra is megbizonyosodjunk arról, hogy Rick bizony már nem az a Rick, akit az első évadban megismerhettünk.

Rick karaktere egyébként nálam még mindig number 1, bár számomra egyértelműen a második évadban volt a legszimpatikusabb, ő volt az a karakter akinek az átalakulása végig nyomon követhető és megérthető volt (ebben azért nyilván az is közrejátszik hogy ő a főszereplő). Morgan visszatérése egy plusz pont, mert már ennek a résznek is kettejük beszélgetése volt a csúcsa, nagy esélyt látok arra, hogy az évad többi részében szintét az általuk alakított közös jelenetek lesznek a legjobbak.

Ha szeretnétek még több infót, érdekességet megtudni a sorozatról, látogassatok el rajongói oldalára.