The Talos Principle – Teszt

Próbáltál már úgy Portalt játszani, hogy közben a Bibliából olvastak fel, vagy éppen az élet és a lélek rejtelmeiről faggattak? Nem? Hát most elérkezett az idő.

Persze túlzásokkal éltem az előbb, de a játékot áthatja ez a két elem: a filozófiával, vallással átitatott történet, és a logikai fejtörők.

Történetünk kezdetén felébredünk ókori görög kori romok közt, ahol megszólít az égből jövő hang, Elohim, az „Isten”, aki el kezd kalauzolni minket. Arra kér minket, hogy pecséteket (tetris-darabkákat) gyűjtsünk a számára, hogy a végén elérjük az örök életet. Annyit kér csak tőlünk, bárhová mehetünk a kertjében, csak a Toronyba ne lépjünk be. Ám hamarosan megtalál minket Milton, a kígyó, aki egyébként csak sima NPC. Ő megkérdőjelezi Elohimet, és a mi tudásunkat is, filozófiai és egyéb kérdésekkel bombázz minket, és bizony könyörtelenül kiforgatja a szavainkat, vagy rámutat ellentmondásainkra is (akár 10 óra játékidő távlatából is). El is dönthetjük, hogy kinek hiszünk, mivel három féle befejezése is van a játékban, amik teljesen különbözőek.

A játék olyan erős érzésekkel dolgozik, mint a magány és a tudatlanság. Miltonon és Elohimen kívül nincs több entitás a játékban, bár annyit kitalálunk, hogy nem mi vagyunk az elsők (és talán az utolsók sem), akik ezeket a világokat járják. A falakon QR kódokat találunk, amik üzenetek hozzánk hasonlóktól. Néha magasröptű gondolatok az életről, néha beszélgetések egy kirakós megoldásáról, néha pedig csak trollkodás. Mi is festhetünk néha ilyeneket a falakra, bár itt hiányoltam a szabadságot, csak előregenerált üzeneteket választhatunk (amik bővülnek azért idővel, s saját szöveget nem írhatunk. Apropó, előbb említettem a világokat: mindegyik egy vallás, egy kor köré épül, így van egy ókori görög világunk, egy ókori egyiptomi, és egy középkori keresztény, illetve a Nexus, a havas pusztaság, ahol átjárhatunk a világok közt, valamint maga az égig érő Torony is itt található. A világok természetesen mind látványban, mind hangzásban igazodik az adott korhoz.

 

Azt hiszem a körítésről, storytól már beszéltünk eleget, ha mást is írnék, már spoilerkedés lenne, azt pedig szeretném kerülni. Vegyünk egy pillantást a logikai részére a játéknak. A már korábban említett tetris-elemeket kell összegyűjteni, hogy ezekkel kapukat nyissunk ki, valamint egy füst alatt ezzel „halad előre” a történet, ilyenkor beszél hozzánk Elohim vagy Milton. A játék 30-40 kisebb pályára van osztva, amiken 3-5 pecsétet szerezhetünk meg. Ezek az elemek egymástól elszeparálva vannak a pályákon, ám a játék vége felé egyre többször futunk bele abba, hogy le kell döntenünk a korlátokat, és valahogy áthidalást kell csináljunk két egymástól elzárt rész között. Itt felvetnék egy kisebb negatívumot. Ha mindent össze akarunk gyűjteni, néha meg kell szegni a játék szabályait. Gondolok itt például arra, hogy minden tetris-elem elszeparált területére egy lila kapunk mehetünk át, amin nem lehet tárgyakat átvinni, ám van egy eset ahol mégis átlehet, noha erre nem utal semmi (s ezt azután vettem észre, hogy félórát eltöltöttem azzal, hogy máshogy kiügyeskedjem azt a tárgyat a területről).

Annak ellenére, hogy a bevezetőben a Portalhoz hasonlítottam, maximum a Portalos easter eggekben találhatunk csak hasonlóságot. (Egyébként vagy száz easter egg van a játékban, ha nem több, pályánként legalább egy.) A játék elején csak egy készüléket használhatunk az erőfalak és a kamikaze drónok lekapcsolására, ahogy haladunk előre, egyre több kütyüt oldhatunk fel. Lesz egy eszközünk, amivel lézereket törhetünk meg, és irányíthatunk, kapunk egy dobozt, ami ugyan egyszerűnek tűnhet, de rengeteg dologra csak ő képes, feloldhatjuk a ventilátort, amivel dolgokat emelhetünk fel, vagy falak felett röptethetünk át tárgyakat, vagy akár magunkat, lesz egy eszközünk amivel visszamehetünk az időben, ezzel együtt megduplázva magunkat, így dolgozva coop módban saját magunkat, illetve lesz egy „tálcánk” amit a fejünk fölé tarthatunk, hogy rátegyünk valamit, vagy ráálljon valaki. Ez az utolsó kicsit ködös nem? Ezt úgy képzeljétek el, hogy az előtte lévő kütyüvel együtt lehet használni. Benyomod a gépet, felveszed a tálcát, odamész ahonnan majd ráugrasz a „jelenben”, majd odamész, ahova a jelenbeli énünk leugrik róla. Na, ezt még kombináljátok a többivel, és kész is néhány igen bonyolult puzzle.

A kirakósokkal kapcsolatban lenne néhány negatívum a játékban. A legtöbb feladványra csak egyetlen jó megoldás van, ami szerintem nem egy jó lépés egy ilyen játékban. Persze nem azt mondom, hogy legyen benne tíz lehetőség egy feladványhoz, de szerintem némi szabadság lehetett volna azért, ellenben a feladatok döntő hányadában egyetlen egy megoldás van csak. A másik negatívum a számomra, hogy nagyon minimális az olyan feladványok száma, ahol „különleges”, egyedi eszközöket kell használni. Egyik pályán például egy baltával kell fákat kidönteni, hogy haladjunk a pályán. Ez az egyik kedvenc puzzle-m a játékban, ám nagyon kevés ilyen stílusú volt csak a játékban, pedig ezekből lehetett volna több. De ezek tényleg csak nagyon apróságok.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=iAVh4_wnOIw[/youtube]

Rendszerkövetelmény