Veni, Vidi, Vici – Jöttem, láttam, győztem. Ez a mondat hagyta el a számat, amikor dicső római seregemmel visszavertem a szamnita sereget Capua falai alól. Tudom eredetileg nem hozzám tartozik eme elhíresült mondat, de a pillanat hevében az ember néha csak ilyen közhelyes kifejezésekre tud gondolni. A Rendszerigény.hu azon szerencsés oldalak közé tartozik, akik már a megjelenése előtt kipróbálhatták a Rome Total War II játékot. A csatatérről pedig azt tudom jelenteni, hogy felejtsetek el mindent, amit eddig az izgalmas csatákról tudtatok, a játék újraír mindent.

[caption id="attachment_33052" align="aligncenter" width="610"] Dicső seregeim előrenyomulnak[/caption] Sokat gondolkodtam, hogy hol is kezdjem a cikkemet és hát úgy döntöttem, hogy a legfontosabb az első élmények leírása. A játékot elindítva és a szokásos reklámokon (Intel, Sega stb.) túljutva megcsodálhatjuk a  (szerintem) közepesre sikerült introt. Tényleg nem sikerült olyan jól, mint az első rész bemutatója, de hát a puding próbája az evés, így nem is írtam le ettől a játékot.

A főmenübe érve már azonnal választhatunk is, hogy Grand Campaign-t vagy a Prologue-t akarjuk végigjátszani. Jómagam veterán Total War rajongónak számítok, mivel a Medieval első részét leszámítva mindegyikkel játszottam és a Rome személyes kedvencem. Ennek ellenére erősen ajánlom a Prologue végigjátszását, mivel a játék elég sokat változott. A Shogun II-t is nyugodtan elfelejthetjük, mert ugyan azt fejleszti tovább, de már olyan mértékben, hogy szinte minden megújult. A harcrendszer, a térkép, a gadzaság/városfejlesztés, a választható kutatások és még sorolhatnám. A játék teljesen kibővült, megtelt élettel, már olyan sterilek az ellenfelek, a lázadók is mozgolódnak, támadnak – igaz ez már a Shogun II-ben is így volt).

[caption id="attachment_33057" align="aligncenter" width="610"] Egy kis történelemóra[/caption]

Szóval el is kezdtem a bemelegítő hadjáratot, amely stilszerűen Capua ostrománál indul.  A szedett-vedett római seregeket elég erősen szorongatják a szamniták és a mi feladatunk lesz a felmentő seregünkkel a város felszabadítása és a védők megsegítése. Ez teljesen átlagosan is hangzik, de mégsem lesz az, ez valójában arra szolgál, hogy megtanuljuk, hogyan kezeljük az egységeinket és milyen elvek alapján működik a csata. Több igen fontos változtatást is eszközöltek, még pedig azt, hogy már létezik a line of sight, tehát az embereink és így az ellenség sem látnak át mindenen. Ha történetesen egy domb mögött elrejtjük az embereinket, akkor az ellenség nem látja őket, ugyanígy ködben is nehezen észlelnek. Szóval felejtsük el a korábbi sémát, hogy mindenki lát mindent, itt már mi is csak annyi egységet látunk az ellenség seregeiből, amennyit az embereink. Fontos, hogy ha gyalogosan nyargalunk egy erdőben, akkor is „láthatatlanok” maradunk, tehát már nem csak az egy helyben toporgó egységeket rejthetjük el, hanem mozoghatunk is velük. Ez új értelmet ad a csatatéri felderítésnek. Első és legfontosabb feladatunk, így már a magaslati pontok megszerzése lesz, mert onnan könnyedén beláthatjuk a csatateret.  Mindig legyen felderítő egységünk, akár egy gyors lovasság vagy könnyű íjász egység, akiket nem sajnálunk beáldozni, ha túl hamar találkoznak az ellenséggel. Ezt az új lehetőséget pedig érdemes kihasználni, mert általa életszerűbbek a csaták és nagyobb teret ad a taktikázásra.

[caption id="attachment_33054" align="aligncenter" width="610"] A városok kiterjedése jelentősen megnőtt a korábbi Total War-okhoz képest[/caption]

Az időjárás eddig is fontos szerepet töltött be a csatákban, de itt még ennél is jelentősebb a szerepe. Ködös időben, nehezebben láthatjuk meg az ellent, így szinte láthatatlanul mozoghatnak a térképen, természetesen ez azt is jelenti, hogy mi is. Esőben nem lehet tüzes nyilat használni, egységeink gyorsabban fáradnak a sáros talajon.

A harcrendszer is teljesen megváltozott. Immáron nem a szokásos egy az egy elleni csatákat játszhatjuk le, hanem akár egy emberünket több ellenséges katona is támadhatja. A korábbi Total War-okban megfigyelhető volt, hogy ha két egység küzdött, akkor azon belül egy katona csak egyet támadott az ellenség soraiból és, ha az meghalt, akkor ment tovább. Itt ez már nem így van, tehát érdemes odafigyelni arra, hogy egy kisebb létszámú csapattal kit támadjunk meg, mert ha az ellenség túlerőben van, akkor akár 2-3 katona is juthat a mi kis katonáinkra. Igaz ez a spártaiaknak jó arány, de sajnos nem ebben a játékban. További fontos újítás, amely számomra nagyon tetszett, hogy ha az ellenség nyílzáporral fogad minket, akkor egységeink nem állnak egy helyben és várják a csodát, hogy mikor indulhatnak csatába, hanem pajzsaikat maguk elé tartják, így védve testi épségüket. Ez támadásnál is így van, tehát roham közben is, ha lőnek rájuk, akkor úgy tartják a pajzsukat, hogy ne találhassák el őket. Ez igen fontos és életszerű húzás a készítőktől. Ugyanígy a Hastati már nem állnak meg a dárdáik eldobásakor, hanem mozgás közben is képesek rá.

[caption id="attachment_33053" align="aligncenter" width="610"] Praetoriánusok harcra készen[/caption]

Az életszerűséget tovább növeli , hogy a szárazföldi és tengeri csatákat egybekötötték, tehát ha blokád alá vonunk egy várost és eközben megtámadjuk a szárazföldön is, akkor a két támadás egy időben zajlik, tehát a hajóinkat irányítgathatjuk a csatatéren, miközben a katonák partra szállnak, hogy a szárazföldi főerő elől elvonják az ellenség figyelmét – mondanom sem kell, hogy ez további lehetőségeket biztosít tábornoki géniuszunk számára. Arról nem is beszélve, hogy igen csak epikus csatákat tudunk megvívni.

A készítők közel 700 egységről írtak, de ezt nem lehet készpénznek venni, mivel a legtöbb azért igen csak hasonlít egy másikra. Félreértés ne essék a több száz egyedi egység van, de a 700 eléggé túlzó, főleg, hogy az alap Principes és Hastati között nem vehető észre túlzottan nagy különbség, de tény és való, hogy mások a neveik és a statjaik.

[caption id="attachment_33056" align="aligncenter" width="610"] Az egységek sokszínűbbek, mint valaha[/caption]

Ugorjunk csak tovább egy kicsit főtérképre, amely igazán jól sikerült. A grafika valami elképesztőre sikerült. Ezt már a szamniták elleni csatában is megcsodálhattuk. A textúrák igen alaposak, az emberek egyediek, hiába az azonos egység, egy egységen belül is több féle arcú és ruházatú katona lelhető fel. A tenger végre rendesen hullámzik, a hajók könnyebben irányíthatóak, mint a Shogunban, bár az vicces, ahogyan a katonáink átugrálnak egyik hajóról a másikra, nem hiszem, hogy akkoriban is ezt tették, tekintettel arra, hogy a felszerelésük nem két kilo:) A kezdeti csatákat bizonyára el fogjuk veszíteni, mert azzal fogunk foglalkozni, hogy a terepet bóklásszuk illetve egységeinket bambuljuk.

A hangok és a zene is megérdemel egy misét, aki rendelkezik egy 5.1-es szettel, az imádni fogja a lovasrohamokat, ahogy dübörög a világ a lovak patái alatt. Aki inkább csak kikapcsolódna, az nyugodtan vigye a kamerát távolra és hallgassa a madárcsicsergést, még ez a része is élvezetes a játéknak.

[caption id="attachment_33055" align="aligncenter" width="610"] Az említett lovasroham[/caption]

Az egész olyan, mintha egy teljes világot akartak volna lemodellezni, függetlenül attól, hogy a játék miről szól. A világ pedig teljesen autentikus, nem feltétlenül kell egy katonai szuperhatalomnak lennünk, ahhoz, hogy megnyerjük a hadjáratot. Cél lehet a gazdasági győzelem is, ez pedig teljesen új lehetőség egy Total War játékban. A diplomácia is új lehetőségekkel bővült, eleve több nép van, de például ne is álmodjunk arról, hogy mindenkivel kereskedelmi egyezményünk lesz és majd meggazdagodunk ezen. Azok az idők elmúltak. Itt már sokat számít, hogy ki kivel van szövetségben és kicsit az esélye, hogy egy ellenségünk szövetségese pont velünk akar majd kereskedni. A lehetőség pedig az első részben állt, tehát, ha a Julii családdal nyomtuk és a Scipii közben háborúzott Karthágóval, attól mi még nyugodtan kereskedhettünk velük. Nem beszélve persze, hogy S.P.Q.R. is, ami már főleg viccessé tette  az egész szituációt. Na itt ezt felejtsük el, a szövetségesek is ritkábban fognak minket hátba támadni, főleg, ha aktívan ápoljuk a kapcsolatot és mi is kisegítjük, ha bajban van. Az első igazi játék a szériában, ahol tényleg fontos szerep jut a diplomáciának. A szövetségeseink hálásak lesznek, ha kisegítjük őket, illetve könnyebb vazallus államokat is szereznünk, ha nagy a katonai vagy gazdasági hatalmunk. Érdemes odafigyelni tehát erre a részre is.

További fontos elem a technológiák választása. Itt két lehetőség van, katonai fejlesztések és gazdasági/civil fejlesztések. Érdemes mindkettőre odafigyelni, de valamerre szakosodnunk kell. A kettőt nem igazán tudjuk kimaxolni a végső győzelemig. Szóval érdemes valamerre specializálódni, de ráérünk játék közben is, mert lehetőségünk van arra, hogy katonai hatalomnak induljunk, de később másképpen döntsünk és a gazdaságot fejlesszük inkább. Arra is lehetőségünk van, hogy köztársaságot vagy diktatúrát/császárságot építsük ki.

A választható népek skálája igen széles, bár néhány egzotikus nép most elmarad, de így sem fogunk sírni. Minden egyes népen belül választhatunk még családot, melyek eltérő bónuszokat adnak a játék során. A karthágói családok más kultúrák iránt fogékonyak, így diplomáciai bónuszokat kaphatunk, a spártaiak gazdaságilag lesznek elmaradva, de igen komoly egységeik vannak. Minden nép eléggé egyedi és érdemes a saját játékstílusunknak megfelelőt kiválasztani. Kezdésnek valamelyik római népet ajánlom, velük lehet igazán kiismerni a játékot. Az AI is sokat fejlődött, okosabban használja a gép az erőforrásait, főleg nehezebb fokozatokon. Ott igen csak keményen tud támadni, nem kevés borsot törve az orrunk alá.

[caption id="attachment_33058" align="aligncenter" width="610"] A Rome II-ben már egyszerre lehet száraföldön és tengeren is küzdeni[/caption]

Természetesen a korábban megismert fejlődési rendszeri itt is megtalálható, tehát admirálisaink, tábornokaink és ügynökeink folyamatosan fejlődnek. Újabb és újabb képességekkel bővítve tudásukat. Ezek legtöbbje megújult, tehát nem a Shogunban megismert tulajdonságok lesznek, bár akad majd hasonlóság, de itt nem láthatjuk előre a skill tree-t. Újdonság, hogy seregeinknél tradíciókat is bevezethetünk, amelyek további bónuszokat nyújtanak számunkra, pl. magasabb sebzés a közelharci egységeknél vagy íjászoknál. Ezek által tudjuk „szakosítani” a seregeinket, így lesznek majd támadó seregek, várostromra specializált egységek és rabló (raiding party) seregek. Mondanom sem kell, hogy ezek is csak a lehetőségeket bővítik a kezünkben.

Hogy valami negatívumot is megemlítsek, a játék gépigénye iszonyat nagy. Maximális beállítások használatához már nem árt egy igen masszív gép. Emellett a játék eléggé sokat tölt, ezzel is tovább növelve a frusztrációt. A történelmi hűségnek hála pedig eléggé sok nép él még a játék elején és azok meg is maradnak a közepéig, ami azt is eredményezi, hogy az életünk is lepereghet előttünk egy-egy kör elindításánál. Ez pedig tényleg frusztráló tud lenni. A grafika is messze elmarad attól, amit az előzetes képeken láthattunk, félreértés ne essék a játék gyönyörű és a legszebb stratégia, amit láttam, de nem az a szint, amit korábban láthattunk. Emellett még van néhány grafikai hiba, de az általunk tesztelt verzió még a megjelenés előtt kipróbálható játék, tehát a játék megjelenésekor ezeket a hibákat javítani fogják. Emiatt nem is tartom fontosnak, hogy megemlítsem őket.

Az előző bekezdéseimből szerintem eléggé egyértelmű, hogy nagyon pozitív véleménnyel vagyok a játékról. A Rome II méltó utódja az elődjének és a Total War széria eddigi legjobb darabja. Ha akartam volna még oldalakat írhattam volna, hogy milyen újítások vannak, de az igazság az, hogy mindenki szerezze be és tapasztalja ki, mert hiába nyúzom közel egy hete, minden egyes alkalommal felfedezek valami újat. A tesztet pedig nem akarom óránként bővíteni egy-egy új bekezdéssel.

 Kötelező darab minden Total War játékosnak.

Ui.: A százalékot feljavítottam 95%-ra, mivel a megjelenés után megjelenő patch sokat kijavított az általam felfedezni vélt hibákból. A játék így már megérdemli, hogy magasabb eredményt kapjon:) (Clarence)

Pozitívum:

• Új egységek
• Új lehetőségek
• Fejlődésrendszer
• Harcrendszer

Negatívum:

• Erőmű kell hozzá
• Lassú töltés
• Lassan lép a gép a köröknél

Grafika: 9/10

Játékélmény: 10/10

Hangok: 9/10

Szavatosság: 10/10

95%