RégiÚj Játékok - Grim Fandango teszt

17 évnek kellett eltelnie, hogy újra a monitoromon láthassam a játékot – leírni is nehéz ezt a hatalmas időszakot. 2015 január 27-én végül meg is jelent a Grim Fandango Remastered Edition. Számomra ez a dátum legalább annyira került be piros betűkkel a naptáramba, mint másoknak az éppen kiadandó Assassin’s Creed vagy Call of Duty. A Lucasarts talán utolsó nagysikerű alkotása.

Lássuk mi is történt az elmúlt közel két évtized alatt. Egy hatalmas, de nem túl feltűnő ráncfelvarrás. Kivételesen ezt nem felháborodva, hanem mosolyogva írom, mivel a játékon nem változtattak. Szebb lett a Manny, élesebbek a textúrák rajta, a fényeffektek javítva lettek, de a grafikai felújítás ennyiben ki is merül. A hangok optimalizálva lettek a kornak megfelelően, így most már másképpen szólnak a hangszórónkból, bár általában nem fogjuk ezt hallani a saját nevetésünktől :)

A Grim Fandango alapvetően egy kalandjáték, ahol tárgyakat kell felvennünk és a megfelelő helyen használni azokat. Így tudunk továbbhaladni a történetben, amely meglehetősen humorosra sikerült, bár ezzel nem árulok el nagy titkot. Aki végigjátszás nélkül vállalkozik a játékra, annak igazán fel kell kötnie a nadrágot, mivel gyakran eléggé agyafúrt gondolkodás kell a továbbjutáshoz. Ez persze a Lucasarts szakértőknek és a korosztályombéli fanatikusoknak kevésbé jelent problémát, mivel valószínűleg évekkel ezelőtt már végigjártuk a játékot és ez a fajta gondolkodásmód már-már megszokott.

Szóval kezdjük is ott, hogy mi is ez a játék, miről is szól. 1998-ban jelent meg eredetileg és ő volt a fejlesztők első 3D-s próbálkozása, amely a point and click rendszert hivatott felváltani.  A játék hatalmas sikert aratott, bár némiképpen nehézkes az irányítása és ez a Remastered edition-ben is előjön. Maga a grafika akkoriban jónak számított, ez volt az elvárható, de ma már megmosolyogtató, még a javítások ellenére is.

A játékben egy Manuel Calavera vagy mások által Manny-nek nevezett csontvázat (a holtak birodalmában mindenki csontváz), akinek az a feladata, hogy az újonnan érkezőket – elhunytakat – különböző „jutalomcsomagokkal” lássa el. A csomagok tartalma függ attól, hogy ki milyen ember volt élete folyamán. A legnagyobb kitüntetés a kilences jegy, amely egy hajóra szól, ami a 9. alvilágba viszi ügyfelünket. Az életük során kevésbé kedves embereknek pedig be kell érniük egy sétapálcával. Innentől tehát már érthető, hogy miért folyik ádáz harc Manny és egy másik értékesítő Domino között. Persze, ahol ennyire ki van éleződve a kollégák közti verseny, ott hamar felüti a fejét a csalás. Hamar kiderül, hogy Domino összejátszik a főnökkel. Ebből a nem éppen reményteljes helyzetből indulnak el kalandjaink, mely során bejárjuk az alvilág legmélyebb bugyrait, ebben pedig egy Glottis névre hallgató lény lesz segítségünkre, akinek csak egyetlen célja van az „életben”, még pedig az, hogy vezessen, esetleg olajat cseréljen :) Ebből már kitalálható, hogy ő a sofőrünk lesz, egyben nem kevés humort visz a játékba.

A megfelelő szintű angol tudás elengedhetetlen a játék végigviteléhez, mivel nem fogjuk érteni a történetet, illetve a poénokat, amelyekből nem kevés van. Sőt, már maga az alapkoncepció is igen humoros, ezt pedig megfejelik zseniális párbeszédekkel és komikus jelenetekkel.

Szerencsénkre a Remastered verzió készítői is érezték, hogy picit talán kevés lesz egy régi játékott felturbózott grafikával kiadni, így hozzáadtak még egyéb megjegyzéseket is, kommentárokat, melyeket már ők készítettek a játék fejlesztése során. Ezek nagyon sok érdekességet árulnak el a fejlesztés mozzanatairól, akit érdekel annak érdemes bekapcsolni a beállításoknál ezt a funkciót. Nem kevés hanganyagról beszélünk itt, tehát ebből is látszik, hogy volt vele munkájuk. Ami számomra még ennél is kedvesebb pedig az, hogy teljesen steam kompatibilis a játék és ehhez tartozó achievementeket is kapunk. Az acheivementeknek csak egy kisebb hányada látható, a többi titok és csak akkor kapjuk meg, ha a megfelől személlyel a megfelelő témáról beszélgetünk vagy egy cselekvést végrehajtunk, de ezek legtöbbje nem kötődik szorosan a történethez. Tehát elképzelhető, hogy aki végigjárja a játékot, annak nem kevés plecsni fog még hiányozni, ráadásul nem is fogjuk tudni, hogy mi hiányzik.

Emellett pedig az irányítást is optimalizálták, azt mondom (írom), hogy Xbox kontrollerrel a legérdemesebb nekifogni, de a az egér-billentyűzet kombó sem ördögtől való ötlet. Mindkettővel kitűnően irányítható a játék, de kontrollerrel talán kényelmesebb. Ami az irányításban nem tetszik és ez már anno is zavaró volt az pedig az, hogy a fix kameraállások miatt csak egy adott teret láthatunk, amint mozgunk és kimegyünk a kamera látószögéből, úgy vált a következő nézetre. Ez önmagában nem is gond, mert a korábbi Resident Evil játékok is hasonló elven működtek, viszont itt ha az egyik kameraállásnál futunk előre és közben átmegyünk egy másik kemaraállásba és ott az előre gomb nyomása egy másik irányt jelent, akkor irányt fog változtatni Manny. Ez eléggé zavaró, mivel nem egyszer megesett, hogy nyomtam az irányt, mikor bementem egy szobába és amikor átváltott a kamera én még mindig nyomtam az előrét, de akkor már szemből láttam Mannyt, aki megfordult és azzal a lendülettel, amivel bement, most kisétált. Ez elég zavaró tud lenni, bár szerencsére ez nem az a játék, ahol meghalhatunk (nem csak amiatt, mert már eleve halottak vagyunk), így nem lesznek kritikus pillanatok, amikor emiatt kell betölteni az előző játékállást.  Erre is odafigyelhettek volna.

Egyetlen negatívum, ami felhozható, hogy viszonylag rövid, tehát, ha valaki tudja a továbbjutás kulcsát, az viszonylag hamar végig is tud rajta futni. Persze, aki sosem próbálta még, annak azért jó szórakozás lehet, feltéve, ha nem akad el napokra, mint, ahogy az velem is megtörtént még évekkel ezelőtt. Nagyjából 5-7 óra alatt végigjátszható.

A cikk végének közeledtével szerintem erősen egyértelmű mindenkiben, hogy nagyon pozitív a véleményem a játékról. Ez nem véletlen. Sikerült teljesen felújítani a régi kedvencem, anélkül, hogy elrontották volna. Nem tettek bele új dolgokat, ami ebben az esetben abszolút pozitív. Amit lehetett azt hozzáadták. Mindenkinek csak ajánlani tudom.