Próbakörön a Cooler Master Mastermouse MM520 és MM530

Az utóbbi időben az optikai egerek újra virágkorukat élik, köszönhetően az egyre megbízhatóbb, nagy teljesítményű PixArt szenzoroknak. A probléma csak ott kezdődik, hogy a PMW3360-as top optikai szenzorral (vagy ennek gyártóspecifikus változataival) szerelt egerek nem éppen tartoznak a túlságosan olcsónak, megfizethetőnek, így a Cooler Master a piaci rést látván kapott a lehetőségen, és 3 egeret is piacra dobott az említett szenzorral. A Mastermouse Pro L-lel már volt korábban dolgunk, de a később érkező MM520 és MM530 tovább bővíti a gyártó felső kategóriás periféria kínálatát, ráadásul mindezt olcsóbban teszi, mint korábban. Az MM520 a Xornet (II) és a Spawn egerek karakterisztikáját viszi tovább, és önti egy nagyobb, kiforrottabb alakba, míg az MM530 egy az egyben az általam is kitűnőnek tartott Mizar egér utóda, olyannyira, hogy 1-2 kisebb ráncfelvarráson kívül máson nem esett át a váz, így ha valaki az Alcor és a Mizar alakját szerette, az az MM530-al sem fog mellé lőni.

[caption id="attachment_79295" align="aligncenter" width="750"] MM530 (bal) és MM520 (jobb)[/caption]

Minőségi belső

Az új rágcsálók több tekintetben is fejlődtek az elődökhöz képest. Elég csak figyelembe venni a teljes alapját az egérnek, vagyis a PCB-t. Korábbi példaként, ha a Mizart felhozzuk, és összehasonlítjuk az MM530-al, rendkívül szembetűnő a különbség. A Cooler Master az új termékcsaláddal végre a perifériáik minőségén is javított. A zöld PCB immáron végre fekete, hasonlóan a többi gyártó termékeihez, végre a gyártó logója is megtalálható az egerek lapkáján, és komponensek tekintetében is sikerült minőségibb alapanyagok felé haladni a technika rohamos fejlődésének köszönhetően.

[caption id="attachment_79293" align="aligncenter" width="750"] Mizar vs MM530[/caption]

A LED dióda végre 3528-as SMD LED-re lett cserélve, a LED vezérlő IC végre külön kezeli a görgő és a logó részt, szebb és professzionálisabb látványt kelt a mikrokondenzátorok látványa, a Holtek ARM mikrokontroller látványa, és végre a kapcsolók is jobb minőségűek. Bár megjegyezném, hogy 3 gyártótól 3 különböző funkciót ellátó kapcsolókat berendelni talán nem volt a legjobb döntés. Itt nem az Omron (a két fő gomb), a Kailh (görgő) vagy éppen a Zowie által használt Huano kapcsolókat kritizálom, ez már tényleg csak szőrszálhasogatás, de olyan mintha mindenből egy kicsit akartak volna pakolni az egérbe, hogy mindenkinek kedvezzenek, és ez lett az eredmény…

Az már pedig tényleg csak hab a tortán, hogy az említett gyártók alsóbb kategóriás (20 millió leütéses) kapcsolói kerültek az egerekbe, de valahol spórolni kellett, hogy megfizethető maradjon az egér. A fő attrakció persze a Pixart PMW3360 optikai szenzor, amely 12000 DPI-ra is képes, 50g erőhatást is kibír, és ezek mellett hihetetlenül pontos marad akár kicsi, akár nagy DPI beállításokon is.

Külső és alak

Két igazán különböző, más-más közönségnek készült egérről beszélünk, így egy kérdést kell először feltenni magunkban. Hogyan is fogjuk általában az egeret? Karom fogás, vagy teljes tenyérrel beleadunk apait-anyait a rágcsáló fogásába? A döntés leginkább ez alapján hozható meg az MM520 és MM530 esetében, ugyanis belsőt tekintve teljesen ugyan arról az egérről van szó, szinte semmi különbség nincs közöttük a kialakítást leszámítva. Ebbe persze beletartozik az egér alakja, a gombok elhelyezése, és hogy egyáltalán hány gomb van az egéren. Az MM520 kialakítása egy robusztusabb, nagyobb kézterületet hagyó váz, ami első ránézésre jól hangzik, gondolhatjuk ízig-vérig tenyeres egérről van szó, pedig pont, hogy karmoló fogással kényelmesebb a használata. Ennek következtében a hatalmas mérete talán még hátránynak is fogható fel. Az MM530 tényleg az az egér, ami 1-2 dolgot leszámítva egy az egyben elődje, vagyis a Mizar. A vicces kedvű vásárlók, vagy éppen tesztelők (mint én is) gondolhatják, hogy valószínűleg túl sok váz lett legyártva a Mizar egerekhez, és kellene kezdeni azokkal valamit… És voilà, megszületett az MM530. Persze fel lehet hozni, hogy más a talp kialakítása, meg más a gumi textúrája, illetve az anyaghasználat jobb. Persze, ez elvárható, de a tervezőpadon nem erőltette meg magát túlságosan a gépházairól és hűtéseiről hírhedt gyártó, ami egyszer bevált, az máskor is be fog.  Gombokat tekintve az MM520 6, az MM530 7 programozható gombbal rendelkezik. A görgő mindkét egérben megegyezik, első ránézésre kicsit túlságosan olcsó gumis görgőnek tűnhet, viszont használat után egy jókora pozitív csalódást él meg az ember. A gombok lenyomást tekintve jók mind két egéren a fő gombok, a görgők és a DPI gombok esetén.

Az oldalsó két gomb az MM520 esetén kicsit érdekes, ami a váz hibája, ugyanis ellentétben az MM530-al, nem rögtön érintkeznek a gombok a kapcsolóval, hanem egy hosszú műanyag rúd került az 520 gombjaira, aminek a lényege a kapcsolók benyomása. Ennek következtében nagyobb erő kifejtése szükséges a gombok lenyomásához, és sajnos érzésre sem teljesen az igazik. A gumírozott felületek új textúrája nem csak szebb, de kényelmesebb is a korábbi verziókhoz képest, fogásra pedig kézben tartják az egereket. Ha pedig itt tartunk, említsünk meg valamit a kényelemről is. Ha van lehetősége valakinek, mindéképp próbálja ki melyik az ő számára a megfelelő alak, mert javasolhatom az MM530-at, ami számomra egy jól bevált, megszokott alakzat, de ha valakinek más az ízlése, lehet, hogy az MM520 fogja jelenteni a számára az abszolút kényelmet. Ez teljesen preferenciafüggő.

Az USB kábelek 1.8 méteresek, ugyan nincs harisnya, csak sima egyszerű gumi, de az jó minőségű. Az USB fejekben a gyártó logója található meg, az érintkezési felület aranyozott, maga az USB belső kontaktpontjait borító váz pedig lila, mellyel a gyártó dizájnelveit követi. Külön megemlíteném, hogy mindkét egér rendelkezik a vázon belül 1-1 5 grammos súllyal, ami ízlés szerint eltávolítható. Az MM530 esetén ráadásul csere csúszó padok is járnak az egérhez, ami sajnos az 520 esetében kimaradt, így felnyitás után lehetséges, hogy problémák lesznek a padok visszatételekor.

CMPortal, mint drivergyűjtő

A Cooler Master megirigyelve a nagyobb neveket elkészítette saját drivergyűjtő szoftverét, ami elméleti síkon olyan szeretne lenni, mint a Razer Synape, a Corsair Utility Engine, vagy a Roccat Swarm, de gyakorlatilag ez csak egy központi felület, ami külön tölt le minden perifériához minden szükséges drivert és firmware-t. De hát a Razer Synape is ilyen! Nem teljesen, ugyanis ott a felület ugyan letölti a külön drivert az adott eszközhöz, de nem külön programként telepíti azt fel, illetve ott a szoftveres és a firmware frissítés egyszerre zajlik. A CM portal még gyerekcipőben jár a konkurenciához képest, de az irány és a dizájnnyelv remek.

.

A driverben 3 fő-menüt találunk, magát a fő-beállításokat, a makró menüt és a könyvtárat. Az utóbbi az elmentett profiljainkat tárolja, itt tudunk azokon variálni, ha szükségesnek érezzük. A makró magától értetődik, előre rögzített mozdulatsorokat és gomb kombinációkat tudunk rögzíteni, majd azokat egy adott gombra beállítani. A fő-beállítás menüpont az érdekesebb, ugyanis itt tudunk minden fontosabb dolgot állítani, legyen szó a LED-ek színéről vagy világítási módjáról, a gombok funkciójáról, a szenzorbeállításokról vagy éppen a TactiX gombduplázó funkcióról, amit az utóbbi időben valahogy minden gyártó elkezdett alkalmazni a Roccat után szabadon, és mindenféle hangzatos neveket adnak nekik. Plusz pont, hogy van lehetőségünk vonalegyenesítést beállítani, illetve szenzortávot is, amikből az utóbbinak még elhiszem, hogy van haszna, de az előbbi már egyénfüggő, de legalább van rá opció.

.

Használat közben

Mondanom sem kell, hogy különösebb probléma nem tapasztalható egyik egérrel sem játéknál, vagy sima egyszerű desktop navigálásnál sem. A szenzor pontos, ahogy az várható a PMW3360-tól. Kipörgetni nem lehet, akár 1-1 pixelnyi mozgásra is képes alacsony DPI beállításokon lassú mozgás esetén, nem hagy ki pixeleket, de gyors mozgás esetén sem tapasztalható probléma. A gombok az MM520 apróbb hibáját leszámítva jók, így kifejezetten kellemes élményt biztosítva a felhasználóknak. Az egerek Destiny 2, Counter Strike Go, és Final Fantasy XV esetén is meglepően jól szerepeltek.

Conclusion time

Ugyan a szoftver kicsit lehetne okosabb, akár szenzormozgást követő makrót tekintve, akár ténylegesen egy felhő alapon működő megoldást, mint a CUE vagy a Synapse 2-3 jobban el tudnék viselni, és ezzel biztos, hogy más is így van, de hardveres tekintetbe egyáltalán nincs probléma az egerekkel. Személyes vélemény alapján az MM530-at ajánlanám, az ugyanis egy biztonságosabb, bevált formát követ, de a karmoló fogást kedvelőknek az MM520 is remek választás lehet. Az biztos, hogy nem az ár fogja az akadályt jelenteni a két periféria esetében, ugyanis mindkét egérhez 10 000 forint alatt már hozzá lehet jutni, ami valljuk be, ilyen szintű hardveres felépítésnél az igazi aranyközéputat jelenti. Ennek fényében mindkét egeret csak ajánlani tudom az érdeklődőknek.

A tesztben szereplő egereket a Cooler Master hazai képviselete biztosította, melyet ez úton is köszönünk nekik!