Megérkezett a Grand Theft Auto VI Premier előzetese!
2026. október 16. · Szajcsán Márk

Egy igen érdekes hétvégét töltöttem el a Daedalic Entertainment jóvoltából. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy ilyen játékokkal, mint a Memoria nem nagyon játszok, magyarul ez egy elég szűz terület számomra. A világot amint játszódik még annyira sem ismerem, de megígértem magamnak, hogy belevetem magam a sűrűjében, hiszen nagy rajongója vagyok a különböző papíralapú szerepjátékoknak. (jó pár meg is van).
A fent említett német játékgyártó cég jó pár hasonló játékkal örvendeztette már meg a rajongókat (Deponia, Chains of Satinav, Night of the Rabbit) és van is még mit elmesélnie bőven (Goodbye Deponia, 1954 Alcatraz és a Blackguards, hogy nekem is jó legyen, mivel ez már valódi RPG lesz). Ha időm engedi, elszórakozok ezekkel is. De térjünk is át tesztalanyunkra.
A Memoria a The Dark Eye világán játszódik, mint elődei, azon a világon, amit 1984-ben hozott létre Ulrich Kiesow és a Schmidt Spiel & Freizeit GmbH és Droemer Knaur Verlag publikált. Persze ez is többször gazdát cserélt az évek során, mint a Shadowrun vagy a M.A.G.U.S.. Minden ilyen világ tökéletes alapanyag egy kalandjátéknak vagy egy RPG-nek. Tesztalanyunk is pontosan ezt bizonyítja, hiszen már többet tudok a fent említett világról, mint eddig.
A története bármilyen kalandnak tökéletesen megfelel. Adott két karakter, két különböző idősík (Ha jól emlékszem 450 év a differencia a két szál között). Geron a jelenben egy madarász, akinek egy incidens során hollóvá változott tündér barátnőjét akarja visszaváltoztatni és a távoli múltban Sadja a déli hercegnő, aki háborús hős akar lenni, hogy neve örökké fenn maradjon. A két szálban egy közös dolog van, egy régi elfeledett varázstárgy, ami mindkettejüket hozzásegítheti a céljához. A szálak a végén természetesen találkoznak. Bár az elején fogalmam sem volt róla hogyan, de Daedalic megoldatta ezt is rengetek ismerős fantasy elemmel. Mint régi KM én is így csináltam volna.
A játékmenettel kapcsolatban szerintem senkit sem fog meglepés érni, aki már játszott ilyen játékkal. A szokásos beszélgessünk az NPC-kel, hiszen többet tudnak mint mi, főleg háttér információkat (némelyik még segít is nekünk, ha jól válaszolunk), tárgyakat gyűjteni, azokat kombinálni és megoldani a logikai feladványt a jelenetben (ez a nekem szűz terület, jelenetekre bontott kaland…), bár néhol ez elég nehézkes, időigényes és idegölő. Mint ahogy egy igazi kalandban, ahogy haladunk előre, úgy tudunk meg többet és többet a történetről, ezzel tartva fent a játékos érdeklődését. Néhol azért akad némi humor, mint például Sadja beszélő varázsbotja (általában az ő poénjain röhögtem). A vérért kiáltó pallost juttatta eszembe a Baldur’s 2-ből.
Mint minden ilyen játékból, ebből sem hiányozhatnak varázslatok, bár nem sok van belőle (3), azért még is akad. Ezek is segítségünkre lesznek a játék során, némelyik használata nélkül néha nem is lehet tovább jutni.
Ha valahol nagyon sikerülne elakadni a játék során, szerencsére van azért lehetőség segítséget kérni az egyik menüpont alatt, ha az aktuális feladatra rákattintunk. Bár néha nem segít sokat a megoldásban vagy egyáltalán semmit.
Grafikailag nagyon szép, a karakterek rajzoltak és a háttér is. Remekül illik a játékhoz de nem csak ehhez, hanem hasonló stílusúakhoz is. Gratulálok a grafikusoknak, kiváló munkát végeztek. Nincs mibe belekötni. És ez jól is van így.
Hangzásilag sem érheti szó a ház elejét, nagyon hangulatosra sikerültek a zenék. Minden a megfelelő helyre került, ahogy azt kell és elvárható egy ilyen játéktól.
Értékelés: Nagyszerű lett az egész játék hangulata, az összesség amit összehoztak a Daedalusnál a jól megválasztott történettel, grafikával és zenével. Le a kalappal. Jó pár órát bele lehet ölni a játékba. Ezek után szerintem még az is meggondolja, hogy kipróbálja-e a hasonló játékokat, aki eddig nem tette.
Gépigény:
Minimális rendszerkövetelmény:
Optimális rendszerkövetelmény:
Pozitívum:
Negatívum:
Grafika: 9 (10)
Hang: 8 (10)
Játszhatóság: 8 (10)
Hangulat: 8 (10)