MASSIVE CHALICE – Teszt

A MASSIVE CHALICE egy fantasy világú körökre osztott stratégiai játék, ahol mi magunk a halhatatlan uralkodót alakítjuk, aki a birodalom nagyon is halandó hőseit küldi a csatába. Tanácsadónk pedig egy hatalmas kehely. Aki beszél. Kettő hangon is.

Történetünk kezdetén felébredünk a trónteremben, mint országunk halhatatlan uralkodója, akinek a lelke hozzákapcsolódik a hatalmas, mágikus kehelyhez, ami ráadásul beszél is. S mindjárt két személyiséggel is rendelkezik! Van egy női és egy férfi énje, akik felváltva segítenek minket, vagy éppen egymással csacsognak valamiről. A játék nem sokat teketóriáz, hamar kiderül, hogy nem a békeidőben került fejünkre a korona, a titokzatos Cadence el akarja pusztítani a világot, s mi kaptuk a feladatot, hogy megállítjuk romlást a hőseink segítségével. A kehelynek megvan az ereje, hogy megállítsa a Cadence-t, de háromszáz év kell, mire feltöltődik, addig nekünk kell pátyolgatni a birodalmat.

A játék két részre oszlik: az egyikben a birodalmunkat irányíthatjuk, míg a másikban csatákat vezényelhetünk le, öt darab hőst irányítva.

Országunk vezetése nem olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik. Tíz terület áll rendelkezésünkre (bár a játék végére ez „leapad”), amiken háromféle épületet húzhatunk fel. A keep alapvetően hősök „termelésére” és kombinált kasztok létrehozásához kell, a cruciable a hősök képzésében játszik szerepet, míg a sagewright's guild a fejlesztések felgyorsításában játszik szerepet. Néha kapunk szöveges „küldetéseket”, ahol néhány válasz kiválasztásával előremozdíthatjuk (vagy épp vissza) hősünk előmenetelét, vagy akár az egész birodalomra kiható változást idézhetek elő. Egyszer egy iskolás csapatnak megengedtem, hogy egész nap figyeljék az uralkodásomat, erre 20-30 évre rá megnövekedett a rontás a régióban, ahonnan jöttek, mert úgy látták, hogy nincs esélyünk a Cadence-el szemben. Ezeket a szerepjátékos elemeket leszámítva, a birodalom tutujgatása lényegében a hőseink kezeléséről szól. Kik a vanguard tagjai (akiket csatába küldünk), kit kihez adunk férjhez, hogy megfelelő kaszt-kombinációkat kapjunk, vagy épp kit dugunk be a sagewright’s guildbe, hogy segítse a birodalom fejlesztéseit.

Amikor beüt a Cadence, kiküldjük a csipetcsapatunkat a kelyhen keresztül, és leszámolunk a szörnyek hordáival. Minden csatában öt hőst irányítunk, akiknek minden ellenséges szörnyet meg kell ölniük, hogy megtisztítsák a területet. A harcok körökre osztva, rácsmezőn mozogva történnek. Harcosaink kiterjedt és részletes statisztikákkal, képességekkel és felszereléssel rendelkeznek. Alaptulajdonságok mellett mindegyikük rendelkezik egyedi személyjegyekkel. Ezek lehetnek jók, rosszak, vagy épp helyzetfüggőek is. Lehetnek részegesek, akik vagy másnaposak, vagy épp részegek, vagy éppen ha optimisták, nagyobb számokat látunk, amikor azt nézzük, mekkora eséllyel talál be egy ütés. Persze minden hős egy kasztba tartozik, vannak alap kasztok, és kombináltak is. Alap kasztok: alchemist (főzetekkel dobálózik), caberjack (közelharci) és a hunter (távolsági). Ezeket kombinálva kaphatunk még hat másik osztályt (számít, hogy melyik az „alap”), pl: hunter alaphoz alchemistet adva trickshot kapunk, aki egy olyan íjász, aki tud robbanó főzeteket is kilőni.

A játék erőssége, hogy meg kell tanuljunk túladni a karaktereken, hisz a játék ideje háromszáz év, míg egy karakter legjobb esetben is nyolcvan évet él, de inkább kevesebbet. A gyerekek nevelése, a megfelelő szülők megtalálása igen fontos, hogy a játék előrehaladtával egyre erősebb hősök szülessenek. A játék elején egyes szintű volt egy új harcosom, amikor tizenöt évesen „belép a seregbe”, míg az utolsó években már 6-7 volt, ami a tízes maximumhoz képest elég jó. Dinasztiák fenntartása is a karakterekéhez hasonló, hiszen mágikus ereklyéket, illetve erős tulajdonságokat csak családon belül lehet örökölni.

A játék grafikája egy sajátos stílust mutat be. A látvány meglehetősen letisztult, „steril”, kevés és erős színekkel operál, illetve kicsit olyan „baltával faragott” érzést kelt bennünk. A kevesebb néha több elven indultak el a fejlesztők azt hiszem, ezért választották ezt a stílust. Nem mindenkinek fog tetszeni, de a remek zenével együtt, én nagyon hangulatosnak találtam.

Negatívumokról nem nagyon tudok beszélni, mert ami jó, az nagyon jó, míg, amivel probléma van, az se igazán rossz, csak olyan középszerű. A szörnyek igen ötletesek, egyedeik, ám mellé nagyon kevés van belőlük, és a játék második felében is ugyanazokat a lényeket látjuk kissé átrajzolva és megerősítve. A csaták önmagukban lehetnének kissé változatosabbak, eléggé ugyanarra a sémára épül mind, illetve az egész játék ugyanazt, a kissé repetitív vonalat követi. Kissé több „főküldetés” jellegű feladat még elfért volna.

[youtube]https://youtu.be/GTFiooCFh7Y[/youtube]

Rendszerkövetelmények

• OS: Windows Vista
• Processor: 1.8 GHz dual core CPU
• Memory: 4 GB RAM
• Graphics: 256 MB GeForce 8800, Radeon 3850, or Intel HD 3000 Graphics
• DirectX: Version 11
• Hard Drive: 2 GB