Insurgency - teszt

A terroristákat és katonákat felvonultató FPS-ekből sosem elég, nincs ez másképp sem, hisz itt egy újabb ilyen játék méghozzá az Insurgency! A játék Half-Life 2-es mod verziója biztos ismerős egyeseknek, akinek nem annak sem kell csüggednie. A játék már elérhető egy ideje a Steam-en, annó még Early Access változatban került fel a digitális áruházba, míg el nem érkezett a január 22. amikor a játék kikerült a tesztelési időszakból. Mi is bátorkodtunk kipróbálni a játékot, alább pedig a tapasztalatainkat is megosztjuk!

A játék első indításakor kiderül, hogy egy iraki hadjáraton veszünk részt és egyből a lényegre térünk, hisz ráfoghatjuk, hogy milyen FPS-ekből koppint, ám ennek ellenére még sem hasonlít teljesen egyikre sem. A játék egy többjátékos módra épülő lövöldözős játék és ennyiben nagyjából kimerül az egész.

Első indításnál érdemes a tutorial játékmódot végigvinni, ahol megtanulhatjuk a játék alapjait, az irányítást, a fegyverek használatát és mindent, amire szükségünk lehet a játékban. Jó tudom, ezek alap dolgok és ki ne tudná irányítani ezt a játékot is, úgy ahogy a többi FPS-t is, ám mégis megpróbál rávezetni arra, mit is kínál nekünk ez a játék. Miután végeztünk, vagy átugrottuk a tutorial-t, indulhat az éles meccs, ahol két küldetés közül választhatunk. Az egyik a Taktikai bevetés, a másik pedig a Hosszantartó harc. Előbbi a taktikázásról szól és a csapattársak együttműködéséről, míg utóbbi a gyors akciókról. Mindkét kategóriában 3-3 játékmódot találunk. Ezek a módok a következők:

• Tűzharc – Mindkét csapat rendelkezik egy stratégiai ponttal, a pálya közepén pedig egy semleges zóna található. A csapatok ezeknek a pontoknak az elfoglalásával kaphatnak támogatást, ami annyit jelent, hogy egy pont sikeres elfoglalása után éledhetnek újra az elesett játékosok, addig viszont nem.

• Felkutatni és Elpusztítani– A támadó csapatnak fel kell robbantania két lőszeres ellátmányt, míg a védők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák. A meccs akkor ér véget, ha mind a két láda felrobbant, vagy a támadók/védők mindegyike el nem esett.

• VIP – Ebben a játékmódban minden játékos csak egyszer léphet harcba, a halál véglegesnek számít. Az egyik játékos lesz a VIP, akit el kell a csapatnak biztonságban kísérnie a kilépő zónáig, a másik csapatnak pedig le kell vadásznia ezt az illetőt. Ez a játékmód igényli a legközvetlenebb kommunikációt a csapattagokkal.

Hosszantartó harc:

• Csata – Ez egy igen hosszantartó, vérre menő játékmód. Mindkét csapat rendelkezik egy ellátmánnyal, aminek hála addig éledhetnek újra, míg az el nem pusztul. Ha egy csapat ellátmánya elpusztul, akkor nincs több erősítésük, és addig kell harcolniuk, míg az utolsó emberük is beadja a kulcsot.

• Rajtaütés – A védő csapatnak három töltény ellátmánya van, melyeket meg kell védeniük. Ha a támadók az egyik ládát felrobbantják, akkor újraéledhetnek, időt kapnak az újratámadáshoz, a védők azonban elveszítik az erősítésüket. A játék a védők ellátmányának megsemmisítéséig, vagy a támadók elfogyásáig tart.

• Roham – A támadó csapatnak három egymás után elhelyezkedő stratégiai pontot kell elfoglalnia, míg a védőknek ezt meg kell akadályoznia. A védőknek korlátlan erősítési pontjuk van, míg a támadók csak akkor jutnak új erőkhöz, ha elfoglalnak egy pontot. Minél beljebb tolják a frontot, annál több erővel csaphatnak le.

A játékmódok között nem sok a különbség, a szerver keresőben pedig beállíthatjuk kedvünk szerint, milyen játékmódban szeretnénk nyomulni és már csatlakozhatunk is be a játékba. A csapat tagjai a játék elején többféle kaszt között kell választaniuk, van itt mesterlövész, támogató, rohamosztagos és társai. Ezek között a különbség inkább a felszerelésben rejlik. Ha egy adott kasztot már elfoglalt egy játékos abban az esetben azt már nem választhatjuk így be kell érnünk a maradékkal. Tesztünk során ez nem jelentett nagy akadályt nekünk, mindegyik kasztban megtaláltuk a nekünk való fegyvert. Apropó fegyverek: minden kasztban többféle fegyver közül választhatunk amiket fel is szerelhetünk különböző kiegészítésekkel ami hasznos lehet a csatatéren. Ilyen kiegészítő a távcső, lézerirányzék, hangtompító, lámpa, stb. Ezek a fejlesztések ellátmány pontba kerülnek így meg kell válogatnunk mit viszünk magunkkal. Ilyen pontokat  sikeres küldetések és megölt ellenfelek után kapunk. Ezek a fejlesztések hatással vannak a játékunkra, hisz jelentősen megkönnyítheti a dolgunkat harc közben.

Ha felszerelkeztünk és megvagyunk mindennel neki is láthatunk végre a játéknak, aminek az elején hamar kiderül, hogy nem célravezető a futkorászás és hősködés, inkább a realitás van előtérve ellenben a Counter-Strike-kal és Battlefield-del szemben. Nehezítésképpen nincs se célkereszt, se térkép, se kijelzők így azt se tudjuk kit lőttünk le és azt se, hogy ki lőtt le minket. A futás, guggolás, kúszás ezúttal is a rendeklezkésünkre áll és az előtérben inkább az óvatosság és megfontolság a célravezetőbb. Az emberek egy-két lövés után meghalnak és automatikus gyógyulás sincsen ezzel kifejezve komolyságát a játék.

Az újra éledés se egy gombnyomásra történik, hisz meg kell várjuk míg csapattársaink elfoglalnak egy pontot, ami akár több percbe is beletelhet így nem célravezető hősködni és egyértelműen a csapattársainkra vagyunk utalva. A kommunikációt illetően, természetesen van chat és beépített rádió is, de hangos csevegés is van. Érdekes módon utóbbit a játékosok megfontoltan használják és nem úgy mint például a Global Offensive-ben ahol mindenféle hülye hangokat és egymás szidását halljuk, hanem tényleg igyekeznek egymást segíteni különböző hasznos információkkal. Ez példaértékű amiről a többi játékban játszó emberek is példát vehetnének.

Az Insurgency egy realisztikussára törekedő többjátékos FPS, aminek egy igazán érett játékos tábora van, ám ami a játék minőségét illeti már akadnak kissebb gondok, hisz előfordulnak kisebb bugok a játékban, igaz ezeket a fejlesztők folyamatosan javítják.