Call of Juarez: Gunslinger teszt

A Call of Juarez: Gunslinger egy Vadnyugat témájú FPS, egy csipetnyi RPG-vel. A játékot a Techland készítette, és a Ubisoft adta ki. Ebben a játékban a létező összes cowboy-film klisét ellövik, és a létező összes vadnyugati gengszter szerepel a játékban, de még sem mondhatjuk, hogy klisés lenne a történet, vagy, hogy ne lehetne élvezni azt, amit százszor láttunk már.

Történet

Főszereplőnk Silas Greaves, egy öreg fejvadász, aki betér egy szalonba storyzgatni a vendégekkel. Nem derül ki teljesen, hogy Silas egy korabeli igazságosztó, vagy egyszerűen egy nagyon jó mesélő, de szerinte az összes bűnözővel (Billy a kölyköt leszámítva) ő maga bánt el egyedül. Annyit azért elárulok, hogy ahogy a főszál halad a jelen felé, mindenképp van benne némi igazság. Spoilerkedés nélkül néhány dolog, amire számíthatunk: bányarobbantás, indián támadás, bankrablás, börtönből megszökés és egyebek.

Játékmenet Három játékmód áll rendelkezésünkre: Story, Arcade és Duels. Menjünk is végig rajtuk sorjában.

A Story értelemszerűen a játék történetét viszi végig, 14 lineáris pályán keresztül. A térképek nagy része elég csőszerű, kisebb elágazásokkal, és olyan „fix” elemekkel, mint a jó adag öldöklés, illetve a párbajok. Minden pályán van egy leszámolás, ahol egy (néha több) híres bűnözővel nézünk farkasszemet, és küldünk a túlvilágra. Ezek ilyen kisebbfajta reflexjátékok, leginkább arra épülnek, hogy reagálunk az ellenfél mozdulatára.

Az öldöklésért, fejlövésekért, pályák teljesítéséért, stb. xp-t kapunk, amiből szintet lépünk, és szintlépésenként eloszthatunk egy képességpontot. Három irányba specializálódhatunk: dupla pisztoly, puska, shotgun. Olyan elemeket lehet kifejleszteni, mint az egyszerűbb plusz töltény, kevesebb sebződés ilyesmi, de olyanok is vannak, hogy ha újratöltés közben nyomogatjuk az R-t, akkor gyorsabban tölt újra (ez egyébként látszik is a videóban). Persze nem kell kötelezően egynél leragadni, mehetünk többfelé is, illetve van „New Game Plus” is, ahol a történeten mehetünk végig még egyszer, erősebb ellenfelekkel és a skilljeinket megtartva. Így ebben a módban akár minden ágat kimaxolhatunk.

Magáról a harcról annyit mondanék, hogy egyszerre egyfajta pisztoly lehet nálunk (de abból kettő), dinamit és vagy puska, vagy shotgun. Van egy lassan feltöltődő és gyorsan elfogyó időlassításunk, valamint a halálos lövés előtt, lehetőségünk van kitérni a belassított golyó elől, de ezen van egy kevés cd, szóval azért oda kell figyelni. A puskatussal tudunk ütni is közelről, de én azért hiányoltam egy kést, vagy ilyesmit, mint közelharci fegyver.

Van néhány QTE a játékban, de nem túl sok, és általában könnyűek is, így aki ezeket nem szereti, nem kell félnie tőle.

Minden pályán van elrejtve néhány „ereklye”, amik zsíros xp pontokat adnak, illetve bekerülnek a gyűjteményünkbe, ahol mindegyik kártyalap információt tartalmaz a valós Vadnyugatról, és a szereplőkről.

Az eddigiek alapján azt lehetne mondani, hogy ez egy ez középkategóriás játék, de akkor meg minek mutatom be? Mitől lesz ez a játék remek? A narrációtól. Ugye a történetet Silas meséli, és végigkommentálja a teljes játékot, néha a vendégekkel beszélgetve. Konkrétan egy szereplő sem szólal meg igazából, kizárólag a főszereplőnk mondja el, ők mit mondtak a múltban. Már ez a remek, néhol vicces kommentálás is megérné a pénzét, de Silas néha téved, amire felhívják a figyelmét a többiek, néha direkt lódít, hogy felkeltse a hallgatóság figyelmét. Így fordulhatott elő, hogy egyik pályán miután rám omlott a bánya, főszereplőnk közölte velünk, hogy ez akkor történt volna, ha erre megyünk, de valójában a másik irányba mentünk, míg a játéktérben „visszapörgött” az idő a válaszútig. Vagy éppen a hirtelen megjelenő apacs seregek, ugyanolyan gyors eltűnéssel a „de hát ott nem lehettek apacsok!” kommentációra reagálva.

Az Arcade mód tíz pályából áll, amiben az ellenfelek garmadáján kell átverekedni magunkat, minél több pontot szerezve, minél kevesebb idő alatt. Itt három előregenerált karakter közül választhatunk, akiknél pontokat szerezve, új skilleket oldhatunk fel. Miden pályát értékel teljesítés után 1-3 csillagra, így a maximalisták sokáig ellesznek vele.

Duels módban a játék összes főbossán kell végigpárbajozni magunkat, öt élettel. Ha ezek elfogynak, véget ér a móka. Annyit jegyeznék még ezzel kapcsolatban, hogy itt olyan emberekkel is kell duelezni, akiket egyébként nem párbaj során öltünk meg a storyban.

Grafika

A játék cel-shaded grafikát használ, de olyan „könnyebbet”. Nehéz megfogalmazni kicsit, nem is tudom lehet-e így kategorizálni ezt a grafikai stílust, de nem annyira képregényes, mint mondjuk a Borderlands, annál sokkal közelebb áll a realisztikus grafikához. 2013-as játékként ez egy eléggé „elmegy” kategória szerintem. Őszintén szólva, én úgy gondolom, hogy eredetileg ezt nem ilyen stílussal tervezték, de időközben rájöttek, hogy ez a grafika 2013-ban nem állná meg a helyét, és ezzel a cel-shadeddel próbálták meg menteni.

Hangok A zene remek, igazán korhű, néha mintha ott ülne az ember egy szalonban, és a zongorát hallgatná.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=MGnss6nhMmA&feature=youtu.be[/youtube]

Gépigény Minimális:

• OS: Windows® XP (SP3) / Windows Vista® (SP2) / Windows® 7 (SP1) / Windows® 8
• Processzor: 2 GHz Intel® Core™2 Duo vagy 2 GHz AMD Athlon™ 64 X2
• Memória: 2 GB RAM
• Videókártya: 512 MB DirectX® 9.0c kompatibilis
• DirectX®:9.0c
• Merevlemez: 5 GB
• Hang: DirectX 9.0c kompatibilis

Optimális:

• OS: Windows® 7 (SP1)
• Processzor: 3 GHz Intel® Core™2 Duo vagy 3 GHz AMD Athlon™ 64 X2 vagy jobb
• Memória: 4 GB RAM
• Videókártya: 1024 MB DirectX 10 kompatibilis, vagy jobb
• DirectX®:10
• Hang: 5.1

Pozitívum:

• Narráció
• Szintlépés és skillek
• Vadnyugat klisék
• Hangulat

Negatívum:

• Túl lineáris
• Ez nem egy 2013-as grafikai színvonal