Breching, breaching! – Rainbow Six Siege – teszt

Vajon beváltja az igéreteit, a Ubisoft és tényleg Counter Strike szintű kompetitív játék lesz taktikai fps-ükből? Vagy akár CoD-verő lehet?

Na ennyire azért ne szaladjunk előre, de annyit már most leszögezhetek, hogy tényleg sokban hasonlít a fennt amlített címekre. A franciák régóta dédelgetik a Rainbow Six sorozatot. Egy szerteágazó taktikai fps volt a kezdetekben, ami ugyan kicsit megváltozott mára, de határozottan mondhatom, hogy még mindig jó. A korai részekbe én sajnos nem kóstolhattam bele, az első a Lockdown volt, de 12-13 évesen még nem nagyon voltam nagy taktikus, hogy győzelemre vigyem a csapatom, így azzal nem sokáig jutottam. Utána már csak a Vegas szériához volt szerencsém, mely amellett, hogy sokat egyszerűsödött egy kellemes történetet is kapott, de még mindig nem a competitive multi volt a fő csapásvonal. Többjátékos módot a Vegas 1-2 is kapott, de a nagy dobása a coop módozat volt ennek a két résznek. A történetet említettem, hogy jól sikerül persze nem volt a sem egy Call of Duty szintű filmes jelenetekkel tűzdelt látványorgia, inkább a taktikázásra mentek rá a fejlesztők, hogy miként tisztíts ki egy óriási kaszinót a terroristáktól. Azért beszélek hosszabban ezekről az epizódokról, mivel a címben szereplő játékhoz ajándékba megkapjuk a Rainbow Six Vegas első részét kis nosztalgiaként.

Viszont a vegas-i kiruccanás óta a Szivárvány alakulatot nem nagyon láttuk. 2008.-ban volt szerencsénk utoljára a hozzájuk, viszont azóta se csendesek. A Patriots jónak nézett ki még a 2013-as E3-on, de azt elkaszálták. Pedig ott elvileg szingli kampányt is kaptunk volna.

Egy évre rá a 2014-es E3-on a Ubisoft bemutatta új verzióját a Siege-et, ami lenyűgöző volt a valós időben rombolható környezettel. Sokat húzták vonták a játék megjelenését, meg persze azt, legyen benne egyjátékos kampány történettel, vagy ne legyen. Végül csak megjelent a produktum és kézbe vehettük a legújabb részt.

Kezdjük az elején. A játékba belépve már az intró azzal fogad, hogy itt aztán komoly taktikai harcokra kell számítani és a terroristáknak lesz miből gazdálkodnia a meccsek során ugyanis számtalan mennyiségű tömegpusztító fegyvert kreáltak kis boszorkánykonyhájukban. Ezen kívül, ami feltűnik, hogy folyamatos internet kapcsolat kell a játékhoz, mert csak ezáltal férhetünk hozzá a játékban elérhető lehetőségekhez. A készítők azért voltak annyira előrelátóak, hogy ne vesse bele magát mindenki egyből a levesbe, így a multiplayer módozat csak az 5. szinttől érhető el. Tessék menni gyakorolni! Erre lehetőség a Situations részben adódik. 10 küldetés vár ránk, amit nagyon jól kitaláltak a fejlesztők. Nem csak felfedezhetjük az összes térképet, de a játékmódokat is megismertetik velünk. Persze nehogy elfelejtsem, hogy még a később megnyitható operátorokat is kipróbálhatjuk, különleges képességeikkel egyetemben. Briliáns ötlet. Ha nagyon lazán akarjuk venni a szingli kampány fogalmát, ez is beillik annak, mivel nagyon minimális „sztorit” kapunk a küldetésekhez.

A Szituációkban természetesen XP és kredit, vagy ahogy a játékban nevezik renown pont is szerezhető, így a többjátékos mezőkre indulás előtt megnyithatunk legalább egy támadó (attacker) és egy védekező (defender) karaktert. Mivel a multi a megkeres és elpusztít vagy megment (search and destroy avagy search and rescue) taktikát alkalmazza különféle szituációkra, így a csapatok 5 támadó és 5 védekező emberből állnak és emellett ahogy más játékokban megszokhattuk, ha meghalunk csak kívülről segíthetjük társaink. Erre a szobákban elhelyezett kamerák és a csapattársaink kamerája biztosít lehetőséget. A módozatok közt civil kiszabadítása, bomba hatástalanítás, vagy a védekezők számára egy egyszerű védd meg a bombát a behatolóktól játszma valósulhat meg.

A karaktereinket 5 különleges egység tagjai közül lehet kiválogatni, akik mind egyedi képességeket kaptak feladatuk elvégzéséhez, vagyis életek mentéséhez. Minden egységben 2 támadó és két védekező szellemű ember van, egyedi fegyverekkel, igaz ebben azért van átfedés. Mint mondtam a karaktereket a renown pontunkkal tudjuk megnyitni, de nem egységes az áruk. Ezt értem úgy, hogy az első karakter minden egységben 500, míg a második már 1000 pontunkat bánja, így érdemes figyelni ki az, akire van pénzünk és ki az, aki értékes. Azért is érdemes figyelni renown pontunk mennyiségének alakulására, mivel ezekből fogjuk nem csak a fegyverfejlesztéseket, de a skineket is megvásárolni és vannak egész húzós összegekért is. De, hogy még nehezebb legyen az életünk, karakterenként kell a karabélyokat, pisztolyokat, söréteseket fejlesztenünk, szóval jó gyűjtögetést. Persze az Ubisoft nem lenne az, aki, ha nem intézhetnénk el ezt gyorsabban is. Különféle boost packokat lehet vásárolni természetesen mikrotranzakciós módszerrel. Szerencsére nem csapott át a játék pay to win-be a fejlesztésekre viszonylag gyorsan összekaparhatjuk a pontokat és a skinek sem adnak semmi pluszt a fegyvereknek.

A fegyverek viszont nagyon jól ki vannak egyensúlyozva. Terep válogatja, hogy mivel érdemes harcba szállni, de attól még, hogy a pályák mind zárt területek még nincsenek nagy előnyben a shotgunnal rendelkezők. A fejlesztések nem túl széleskörűek, optikát, lézert, vertikális fogantyút és a cső végére szerelhető kompenzátor illetve hangtompítót tehetünk. Ezen kívül nem minden operátor használhat minden fegyvert. Kivéve a Kezdő kadétot, viszont ő attachmenteket nem tud fegyverére szerelni és egyedi képessége sincs.

Az FBI, a GIGN, a GSG9, az SAS és a Spetsnaz adta nevét és embereit a játéknak, akik nem csak egyéni megjelenést kaptak, de rengeteg információ is van róluk. Statisztikák, amiket elértünk velük, de egy mini életrajzot is csatoltak az alakulatok tagjaihoz.  Emellett az SAS a Hereford-ban lévő gyakorlóépületét is bedobta a játszható mapok közé. Egyébként 11 térkép van alapból a játékban, ami, manapság egész soknak mondható. Persze ez még bővülni fog párral, ingyenes DLC-k formájában, de hogy az összes, teljes felfedezéséhez kell pár meccs az biztos. Egyébként a DLC-kben újabb karakterek is várhatók.

Visszatérve a térképekre. Véleményem szerint a pályák nagyon jól lettek kialakítva megfelelő mennyiségű behatolási ponttal, mind nekünk, mind drone-jaink számára. Bizony, ugyanis a körök elején kis távirányítású szerkezetekkel tudjuk felfedezni a pályát, amire nagy szükség van az ellenfelek, a csapdák és az célpont megtalálásához. Persze most is vannak kivételek a pályák tekintetében. Van olyan, ami szerintem egy TDM competitive módhoz kicsit nagy lett. Egyszerűen nincs idő feltérképezni, akár egy ellenfelet is észlelni a pályán úgy se, hogy mind az 5 játékos másfelé, de célirányosan keres. Viszont az ilyen pályák nagyon jók például a Terrorist Hunt módban.

A terrorista vadász mód már a fentebb említett Vegas szériában is felvonult, viszont ott még egyszerűbb formában. Persze itt is megvan a klasszikus mód, vagyis a pályán elbújt és barikádok mögé rejtőzött 25 terroristát egyedül vagy 5 fős csapatban tegyétek el láb alól. És most jön az újdonság ugyanis a PvP játékmódokat ebbe is beépítették. Terrorist Hunt módban lehetőségünk nyílik majd ugyanúgy túszmentésre, bombahatástalanításra, mint ezek fordítottjára túsz, vagy bio-fegyver védésére a hullámokban érkező az AI által irányított terrorveszéllyel szemben. Nagyon ötletes, sőt sokszor izgalmasabb tud lenni, mint egy PvP meccs. Ez abból fakad, hogy elég fejlett a mesterséges intelligencia, így néha meg tudnak lepni. Normal és Hard fokozaton nem különösebben nehéz egyedül sem megcsinálni egy-egy küldetést, de Realistic fokozaton kegyetlenül pontosan lő az AI, kommunikál, pozíciót változtat, és egy erődöt húz maga köré célpontja megvédése érdekében. Egy összeszokott csapatnak is kihívás egy ilyen meccs.

Térjünk át egy kicsit a technikai részre. Mivel belső terekkel operál, így viszonylag korosabb gépeken is elketyeg a játék, viszont a kompetitív multiba mindenki tudja, hogy az fps is számít. Viszont Ubisoftos játék ellenére szépen van optimalizálva és semmilyen framedrop vagy egyéb problémám nem volt PC-n, megérte várni rá a 2 hónapos csúszás miatt. Ultrára húzva a játék 1080p-s felbontáson nagyon szépre sikeredett, a játék alá írt motor teszi a dolgát. De még milyen szépen teszi. A fizika nagyon szépen működik – bár egyes helyeken azért javításra szorul – mindenen érezni, hogy súlya van és, hogy milyen módon rombolható. Igen ugyanis a nagy feature a játékban a realisztikusan rombolható környezet. Most kicsit vonatkoztassunk el az eddig látott rombolhatósági modelleken. A Battlefield Levolution-ja nagy terekkel operál és ott bitang jól néz ki a dolog, de ugye egy belső térre érve már nem ilyen látványos. Itt mivel minden fal és padló a gerendákig rombolható, eléggé ementáli jellegűre lehet varázsolni egy épületet a kör végére. Nyilván az egészet sosem fogjuk romba dönteni, de elképesztően jól és sikeresen megoldották a rombolhatóságot. Erre nagyon ráfeküdtek a fejlesztők. Ehhez a romboláshoz minden létező eszközt megkapunk persze az egyszerű puskatusos ablakbetöréstől a termittel való megerősített fal bontásáig. A rombolás jó dolog, és hasznos. A karakterek szépen kidolgozottak, ha lenézünk, van lábunk, amit egy fps-nél még mindig ki kell emelni, és külön öröm volt számomra, hogy a CoD-okból ismert „Prone blocked” feliratot nem látom soha, ugyanis ha karakterünk nem fér el pózt vált és hason fekvés helyett ülő pozícióba vált és továbbra is arra mozgunk, amerre akarunk. Röviden összefoglalva vannak még hibái, de szép munka.

Ha már a technika, akkor meg kell említenem a hangokat. Megfelelő fülessel hallgatva az irányát és a távolságát is meg lehet mondani egy-egy robbanásnak vagy fegyverropogásnak, annyira jól megcsinálták ezt a részt is. A fegyverek szépen szólnak, sok egyedi szöveget felvettek a karakterekkel és külön tetszik, hogy ha nincs mindenkinek mikrofonja, akkor is tudod hol az ellenfél, mert az észlelő karakter bemondja rádión. Nagy segítség egy ilyen játékban. Persze kikapcsolható az automata chatter. Egy minimális zene is került a játékba, hogy a menükben bóklászás alatt se legyen csönd.

Egy röpke kitérőt tennék a menüvel kapcsolatban. Jó elgondolás a megszokottól eltérőt alkotni, de fura, hogy a sarkokban lévő gyorsgombokat miért az F10 és az N gomb kapta meg. Meg miért kellenek ezek a gyors gombok PC-re, mikor a főképernyőn kívül sehol máshol nem használhatók? Ez már csak kukacoskodás. Még ide tartozik matchmaking rendszer. Feltűnően gyorsan talál embereket, ha multiplayer módban szeretnék játszani. A Terrorist Hunt egy kicsit más. Ott nem közvetlenül a szerverekre csatlakozunk rá, itt a jó öreg hostolós lobbyrendszer működik. Így hozhat pár laggos csatát, ha nem tökéletes a kapcsolat. De egyébként teljesen jól működik ez is. Persze egy összeszokott csapat mindig többet ér egy ilyen stílusú játékban, így squad is létrehohtaó a játékon belül, hogy a csapatunk együtt játszhasson.

Összefoglalva egy kellemes játék lett az Ubisoft üdvöskéje, amit egy kicsit új irányba toltak el a fejlesztés során. Végül is egy teljesen új játékot hoztak létre csak ráaggatták a Rainbow Six címet. Ami nem baj, mert méltó rá, de egy jó sztori hiányzik az üdvösséghez, sokak szerint. Véleményem szerint nagyon jól sikerült játékot kaptunk a franciáktól főleg a korábbi buktatókhoz képest. Persze nem kell arra számítani, hogy trónja vesztett lesz a Counter Strike.

A játék egyébként PS4, XONE, és PC-n jelent meg. A tesztkonfig: i5 4460, 8 GB RAM, GTX 970.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=RPY3TQSolm4[/youtube]