Assassin's Creed Rogue - avagy a templomos lét mindennapjai

Azt már gondolom mind tudjátok, hogy nem régiben jelent meg az Assassin’s Creed Rogue. Szerencsére mi is kaptunk belőle egy példányt, melyről alant olvashatjátok is a véleményem.

A játékban egy bizonyos Shay Patrick Cormac nevezetű úriembert fogunk irányítani, aki csalódik mentoraiban és átáll a templomosokhoz. Az ő kalandjait kísérhetjük végig a játék során szárazföldön és tengeren.

Pár dologgal nem árt, ha tisztában van az olvasó és mindenki, aki meg kívánja vásárolni a játékot. Az új generációs konzolokra nem jelenik meg, így mi is az Xbox 360-as verziót próbáltuk. Az előző mondatból már többen leszűrhettetek más információkat is, mint például ebből már következik is, hogy a játék grafikája vajmi keveset fejlődött az előző részhez képest és ma ez már nem mondható különösebben szépnek. Félreértés ne essék a játék hozza a színvonalat, de például a Unity értelemszerűen jobban teljesít ezen a fronton. Pontosan emiatt nem is kívánok a grafikára több szót szánni.

Lépjünk tovább picit a játékmenetre, ahol azért nem ér minket gyökeres változás…sőt, elmondhatjuk, hogy a játék a jól bevált formulát követi – lássuk be, nem kis előnyére. Tehát nagyjából hasonló események fognak történni velünk a játék során, hasonlóak a küldetések, a lehetőségeink, de ez így helyes. Egy jól bejáratott recepttel nehéz mellényúlni. Az események 1752-ben kezdődnek és 9 évet ölelnek fel, melynek része lesz a 7 éves háború, mely a brit csapatok és a franciák között dúlt. A játékot körülbelül az Assassin’s Creed 3 és a Black Flag részekből gyúrták össze. A táj a 3. részre emlékeztet (nem véletlen), míg a hajózós rész inkább a BF-re üt. Nekem tetszettek a hajózós részek, de akik földhöz ragadtabbak és inkább a mászkálós részeket részesítik előnyben, azoknak csalódniuk kell. Igen sok időt fogunk a tengeren tölteni utazással és más hajók elsüllyesztésével, ládák felszedésével. Utóbbi különösen vicces, amolyan Heroes of Might and Magic féle a dolog, tehát hajózunk a nyílt vízen és, ha az ott úszó ládák közelébe jutunk, úgy az „X-et” lenyomva „lootolhatjuk” azokat. Ilyenkor értékes nyersanyagokat kapunk. Picit ugyan számomra fizikailag érthetetlen, hogy egy vízen úszó ládában, hogyan lehet például kő, de az ilyen dolgokat már a Heroes-ban is elnéztem :)

Ami nekem nagyon tetszett az a sok visszatérő személy, tehát találkozunk a játékunk során Achilles-szel, Adéwalé-val és sok ismerős helyszínre is eljuthatunk. Ezek (azon felül, hogy a fejlesztőknek nem kellet újra leprogramozni a helyszíneket) azért egyfajta nosztalgikus érzéssel töltik el a játékost, de szerencsére azért az új helyszínek és karakterek vannak túlnyomó többségben.

Azért ér minket némi változás… na, nem kell azért forradalmi változásokra számítani, de a néhány helyen azért történt fejlődés. Többet fogunk hajókázni, mint azt már fentebb említettem és ezáltal a hajónk is megváltozik. Már a játék első 10 percében szert fogunk tenni a Morrigan-re, amely kisebb, de könnyebben manőverezhetőbb a vizeken… apropó víz, ha akad valami, ami nagyon ronda (ennél csak csúnyább szavak juthatnak róla eszünkbe) lett, akkor az a tenger ábrázolása. Ugyan szépen hullámzik, de a textúrákat, mintha egy óvódás rajzolta volna paint-tel, fél perc alatt. Ugyan nem értek a grafikai programokhoz, de azt hiszem, ezt még én is megcsináltam volna ilyenre. Azért nem leszek szőrős szívű, mert a látvány ugyebár nem a legfontosabb elem. Főleg, mivel a hajó irányítása sokkal könnyebb és kifinomultabb lett. Erről ugyan a szerkesztőségben megoszlanak a vélemények, de szerintem élvezetesebbek a hajós részek, mint a korábbi részekben, ez pedig nagyban a hajó irányításának fejlődéséből származik. Szóval ott jártunk, hogy jobb a hajónk és annak irányítása, sok új fejleszthető tárgy lesz, például a forró, égő olaj, amellyel komoly támadásokat tudunk végrehajtani. Lesz majd még gázmaszkunk, tűzijátékunk, gránátvetőnk is. Ezekkel a korábbi részekben nem találkozhattunk, lesz is pár küldetés, amelyik kifejezetten ezek használatára fog épülni, így még hasznosak is lesznek, nem csak egy újdonság, amelyet kb. sosem használunk.

Ebben a részben is tudunk majd új tárgyakat „gyártani”, ehhez nem is kell mást tenni, mint levadászni pár ártatlan állatot, a gyengébb idegzetűek számára elegendő csak pár ládát kifosztani, mert azok tartalmazhatnak értékes elemeket. Ezekből fejleszthetjük a ruházatunkat, a hajónkat. Érdemes gyűjtögetni őket, mivel tényleg hatalmas előny játék vége felé, ha nem csak alapfelszereléssel rendelkezünk, ez különösen a hajónkra igaz, így elmondható, hogy arra fogjuk a legtöbbet költeni.

Ami kimondottan különleges újítás (számomra ez nagyon tetszett, még, ha a megvalósítás nem is volt minden esetben tökéletes), az pedig nem más, mint az assassinok általi támadás. Ugyanúgy, ugyanazokkal a módszerekkel támadnak ránk, ahogy mi is tettük a korábbi részekben a templomosok ellen. Érdemes tehát minden sarkon óvatosan befordulni és a magas épületek alatt fel-fel nézegetni, mivel nem tudhatjuk, hogy mikor támad ránk ellenfelünk. Amennyiben nem időben reagálunk, úgy már tölthetjük is be az előző mentést. Ez a lépés ugyan picit nyomasztóvá teszi a játékot, de mindenképpen hatásos az atmoszféra megteremtéséhez.

A grafikáról már esett szó, melyben a víz ábrázolása különösen gyengére sikerült, de azért akadnak még itt problémák. Egyfelől a beakadások, igaz ez ritka, de akad. Másfelől ott vannak a tárgyak egymásban való eltűnése, erre kitűnő példa, amikor a hajónkat dokkolni próbálnánk és a kötél a fakorlátjában helyezkedik el. Ugyanígy néha mozgás közben a hajón lévő emberek mozgása is labilis. Ez a valóságban is így van, de itt néha ugranak egyet, amikor a játék megtalálja a megfelelő helyet az objektumnak. Ritka eset, de azért néha találkozhatunk vele.

Ami kellemetlen hír, hogy nincs magyar felirat. Ugyan ez engem nem zavart különösebben, de már megszokott dolog volt, hogy a korábbi részben van, így az ember már szinte természetesnek is vette, hát itt nincs, szóval gyakorolnunk kell az angoltudásunk. Ez pedig a jövőben sem valószínű, hogy változik. Márpedig ez amiatt is jó lett volna, mivel hozzáférhetünk az Abstergo fájljaihoz, megismerhetjük a templomosok mentalitását, a Sigma csapat nevű assassin üldöző csoportot. Ez sok színt viszés életet visz a játékba. Aki kevésbé tud angolul annak ezek a részek nehezebben lesznek érthetőek.

A játék története ugyan nem nélkülözi a kliséket és néhol kiszámítható, de ennek ellenére elég hosszúra sikerült. Főleg, ha a mellékküldetéseket is meg akarjuk csinálni. Jómagam az 50%ot alig értem el és még mindig annyi felfedezni való van a térképen, hogy nem győzöm számon tartani azokat. Mindenképpen jó befektetésnek tűnik emiatt is és nagyon ügyesen köti össze a harmadik rész a Black Flag és a Unity történéseit. Azt gondolom, hogy a fejlesztők részéről ez nem lehetett egy könnyű feladat,de mégis sikeresen vették az akadályt.

Végszónak nehéz szavakat találni, mivel a játék nem hoz igazán sok újdonságot, sőt, inkább az elődeiből táplálkozik, de mégis nagyon jó elegyet alkot. A történet hoz némi fordulatot, újdonság, hogy a templomosok oldalán szállunk harcba és kellőképpen hosszú is. Ugyan sok kisebb hibával rendelkezik a játék, melyeken jókat mosolygunk, de ezek visszatérő hibák, már a korábbi részekben is jelen voltak, így érezhető, hogy picit sebtében dobták össze a fejlesztők. Azért az elmondható, hogy teljesen tisztességes munkáról van szó, mely hozza az elvárt szintet, de semmivel sem többet.