[TESZT] The Amazing Spider-Man 2 (PS3)

A történet két évvel korábban kezdődik, amikor is Peter Parker segítségét kéri egy bolttulajdonos, akinek az üzletét kirabolták. Peter erre csak annyit mond, hogy nem az ő dolga és otthagyja. Sajnos ez rossz döntés volt, hisz ez a tolvaj percekkel később lelövi Peter bácsikáját, Ben-t. Aztán két évvel később, a jelen, Peter Parker a szuperhős Pókember, üldözi a bűnözőket abban a hitben, hogy megtalálja a nagybácsi gyilkosát...

A játék továbbra is a nyílt világú kalandjáték, azaz szabadon barangolhatunk Manhattan területén, mely tágasabb, részletesebb az első játékhoz képest. A játék újításai közé tartozik a pókháló-kötél használata. Az első résszel ellentétben itt már láthatjuk, hol köt ki az aktuális, épületre kilőtt pókháló. A korábbi részben olyan érzésünk volt, mintha a felhőkben akadt volna el a háló vége. Ezt a pókhálót az egész városban használhatja Pókember - számtalan rögzítési pont található, amit egy sárga pókember figura ábrázol - , ahol már nincs lehetőség újabb háló vetésére, akkor lezuhan. A konzolon játszók a hálóval történő utazásnál a két gombát használhatják. A jobb, illetve bal gomba használata dönti el, hogy jobb vagy bal oldali házat használunk az "utazáshoz". Ha a jobb és bal gombát gyorsan, felváltva használjuk, akkor növelhetjük a hinta sebességét.

A város mérete, mint már említettük bővült, ezzel nagyobb számú bűncselekményt kapunk, mely mellé a fő küldetések párosulnak. Lesz gyújtogatás, túszejtés és még sok érdekes megoldandó feladat. A térkép használatához a korábbi részhez hasonlóan egy okostelefon nyújt segítséget, ahol látjuk, milyen történések zajlanak az adott időben.

Az erkölcs minősítésére új rendszer a "Hero or Menace" került bevezetésre, ahol a játékost jutalmazzák, ha egy bűncselekményt megakadályoz, vagy büntetik, ha a segélykérést figyelmen kívül hagyja. A játék során esetenként Pókember levedli szuperhős öltözékét és a civil Peter Parker-ként végez felderítő munkát, ilyenkor a történet kicsit belassul, húzva a nem túl hosszú játékot. A fő küldetéseket narancssárga felkiáltójel mutatja a térképen, a "mellékküldetéseket" pedig egy pulzáló koncentrikus körök ábrázolják, ha időben odaérünk, akkor tudjuk csak teljesíteni őket. Ezek a mellékküldetések csak akkor elérhetőek, ha Manhattan azon területén vagyunk.

Peter Parker otthonát meglátogatva a játékosoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a korábban már teljesített kuldetéseket újrajátszhassák. Emellett vásárolhatunk a küldetésekért kapott krediteken különböző frissítéseket, melyek hatással vannak pókember képességeire, de Peter Parker civil ruhatárát is bővíthetjük.

A játékban alternatív történet lesz, mely csak kis részletben azonosul magával az ihlető mozifilmmel, így azok a játékosok is végignyomhatják a második részt, akik még nem látták a mozifilmet és nem szeretnék lelőni a poént. A küldetésekre a nagy szám és a rövidség a jellemző. Akikkel harcolnunk kell New York elismeréséért banditák, tolvajok, fegyveres terroristák és "főellenségek", melyekből a játék egy komplett arzenált vonultat fel.

A harc esetenként unalmasnak tűnhet hisz akikkel leggyakrabban találkozhatunk a pusztakezes, vagy baseball-ütős, pisztolyos banditák, terroristák, melyekkel könnyedén el tudunk bánni, ha nem csak ütjük-vágjuk őket, hanem néha védekezünk is és használjuk a hálóvetés lehetőségét, ami szinte megbénítja az ellenfeleket, illetve segítségével magunkhoz tudjuk rántani az illetőt, így már könnyű préda lehet. A főellenségeknél már természetesen más a helyzet, itt már komoly akadályba ütközünk. A készítőknek minden bizonnyal ez is lehetett a célja azzal, hogy nagy számban szerepelnek, hisz egy lapáttal rátesznek a játék kijátszhatóságának hosszára.

Bár a játékban helyet kapott egy "interaktív" párbeszéd, melyet az RPG játékok sajátosságának tartunk. Az interaktív szót azért idézőjeleztük, mert a párbeszéd semmilyen hatással nincs a történetre, kizárólag a párbeszéd során feltett kérdések, válaszok sorrendjét tudjuk befolyásolni. Némi információval azért szolgálnak, így nem feltétlen szükséges a párbeszéd végét jelző piros karikára kattintani.

A játék grafikája sajnos nem üti meg azt a bizonyos szintet, ami 2014-ben elvárható lenne. A textúrák helyenként elmosottak, nem igazán vannak kidolgozva és az élsimítást is felejtsük el. Grafikai elvárásainknak talán maga Pókember kidolgozottsága felelt meg, az is inkább az átvezető részekben, ahol tényleg jól néz ki. Bár nem volt lehetőségünk az új generációs konzolokra készült adaptációkat kipróbálni, a videómegosztón talált gameplay videók láttán azért ott sokkal jobb a helyzet. Sajnos a grafika mellett van még egy eléggé idegesítő dolog, a töltési idő, ami elég hosszadalmas procedúra.

A fent leírtak bár elsőre lesújtónak tűnnek, de nem kell azért megijedni, hisz ha belemerülünk a játékba a grafika másodlagossá válik és a töltési időt is ki lehet valahogy bekkelni. Mikor próbálgattuk a játékot volt rá példa, hogy a PS3 kontrollerét nehezen tudtuk letenni.

Összegzés:

Ha egy játék mozifilm-adaptáció, akkor általában nem túl fényes az eredmény. A The Amazing Spider-Man 2 esetében kicsit jobb a helyzet, mint amire számítottunk, hisz néha nagyon bele tudtunk merülni a kötél-hintázásba és a verekedésbe. A küldetések változatosak voltak, ami egy újabb jó pont volt a szemünkben. Sajnos a grafika meglehetősen gyengére sikerült, hisz bár a karakterek szépek, de ez a városról már nem mondható el. Mindenesetre aki nagy Pókember rajongó érdemes egy próbát tenni a játékkal, mert jópár órás kikapcsolódást nyújthat.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=i5goeD6JR_8[/youtube]

Ezúton szeretnénk megköszönni a magnew-nak, hogy a The Amazing Spider-Man 2 PS3-as változatát rendelkezésünkre bocsájtotta.