Hardver
A Gran Turismo Sport natívan fut PC-n egy nem hivatalos portnak köszönhetően
2026. október 17. · Kocsis Bence
Betöltés…
MSI GTX 1080 Ti Lightning Z - A sebesség mindenek felett [teszt]
![MSI GTX 1080 Ti Lightning Z - A sebesség mindenek felett [teszt]](/img/2560/public/bejegyzesekmoduletitle/efb40fd0d4eed7dec59331690878f7d8d023ebda66cefa4ec4c80f8403846185.jpg)
Ugyanebben a rovatban
2026. október 17. · Kocsis Bence
2026. szeptember 24. · Kocsis Bence
2026. szeptember 22. · Fenes Kristóf
2026. szeptember 17. · Kocsis Bence
Lassan közeledik a GTX11 szériás kártyák megjelenése, de még mielőtt ez megtörténne, tettünk egy próbát a jelenlegi zászlóshajóval (leszámítva a Titan szériát), a 1080 Ti-al, amelyből volt olyan szerencsénk, hogy nem is egy sima alapmodellt, hanem egy jócskán túlhajtott, mondhatni a 1080Ti-ok egyik csúcs kártyáját próbálhattuk ki, az MSI GTX 1080 Ti Lightning Z személyében. De még mielőtt eredményekkel jönnénk elő, vizsgáljuk meg előbb magát a 1080 Ti referencia kártyát, majd az MSI csúcskártyáját.
A GTX 1080 Ti referencia modell lényegében egy Titan X(pascal és nem a maxwell változat), amely 1-2 szempontból kisebb butításon esett át az alacsonyabb árcédula érdekében. Ennek fényében az alapjául ugyan úgy a 16 nanométeres gyártástechnológiával készülő GP102 mag szolgál, amely a Pascal architektúrára épít. A 1080 Ti hasonlóan a Titan X-hez, 3584 CUDA maggal rendelkezik, melyekhez 224 textúrázó egység társul, illetve 88 renderelő egység (ROP) egészíti ki az imént említett egységeket. Ez 16 egységgel kevesebb, mint a Titan X esetében. A memória sávszélességén is vissza kellett venni, így nem 384 biten kommunikál az alaplappal, hanem csak 353 bit-en. A Titan X-hez hasonlóan 12 milliárd tranzisztor építi fel a GPU-t. Ugyan a kártya nagyobb testvérével ellentétben 1 GB-ak kevesebb, azaz csak 11 GB GDDR5X memóriával rendelkezik, de a gyorsabb memóriaórajelnek köszönhetően 484 GB/s-os adatátvitelre képes, ennek tekintetében pedig nem 11, hanem 11.5 TFLOP-os, azaz lebegőpontos műveleti teljesítményre képes. Az NVidia szerint a kártya biztonságosan működik 91°C-ig, ha viszont azt eléri, teljesítmény béli csökkenést tapasztalhatunk. Hogy pedig az órajelekről is beszéljünk, az alapkártya 1480 MHz-es magórajellel dolgozik, amely a GPU Boost 2.0-nak köszönhetően 1582 MHz-re kúszhat fel. Míg a memória 2752 MHz-el dolgozik, amely összesítve 11 GHz-es összesített memóriasebeséget jelent. A kártya 250W-os TDP-vel rendelkezik, melyet az Nvidia egy 8 pines és egy 6 pines tápcsatlakozóval oldott meg, így minimum 600 W-os tápegységet ajánlanak a kártya mellé. A referenciamodell 3 DisplayPort 1.4-el, és 1 HDMI 2.0 kimenettel dolgozik, VRM tekintetében pedig egy 7 fázissal működő kártyáról beszélünk.
Egy referencia/founders edition kártya után ha valaki erre a kártyára ránéz, az alábbi reakciókat válthatja ki a delikvensből: OH BOI!, OMG!, WUT? és társai... Miért is? Egyrészt ilyen csilli-villi kártyát nem igazán lehet még egyet találni. Nézhetünk akármilyen kártyát, az MSI kártyájának vizuális megjelenése mérföldekkel jobb, mint bármelyik konkurens kártyáé. Ennél szebb RGB kavalkádot már csak egy más gyártótól származó RGB-s vízhűtő-blokkal lehetne elérni, de az sem lenne tökéletes kompozíció tekintetében, hiszen a blokknak is csak az oldalát látnánk, melynek fényében kijelenthető, hogy páratlan külsővel megáldott kártya a Lightning Z. Ebből adódik, hogy a kártya neve nem csak a sebességre, hanem a kártyából áradó RGB világításra is értendő. Maga a világításért felelős RGB sorok egyike sem a PCB-n található, hanem a hűtőbordát fedő váz, illetve a kártya hátán található hűtő ás egyben védő hátlap ad otthont ezeknek. Az utóbbi különlegessége, hogy a közepén egy réz hőcső is található, aminek a feladata a PCB hátoldalán lévő IC-k hűtése, illetve maga a GPU hőelvezetését is segíti egyben.
A 3 PCI slotnyi helyet elfoglaló hűtőről, vagyis leginkább hűtőbordáról pedig ne is beszéljünk. A Torx 2.0-ás ventilátorok mindent megtesznek annak érdekében, hogy viszonylag friss és hűvös levegőt juttassanak a bordába, ami 6 viszonylag vastag, nikkelezett réz hőcsövet rejt, melyek feladata a GPU-ból származó hőáradat egyenletes eloszlatása a bordába, mely ugyan ennek következtében melegedne, de a TORX ventilátorok közbeszólásával folyamatos hűtés alatt áll. Persze csak akkor, ha 65°C felé emelkedik a GPU hőmérséklete, ugyanis addig a Zero Frozr technológiának köszönhetően hangtalan, ventilátorok működése nélkül is vígan dolgozik a kártya. A nagy nikkelezett blokk alatt minőségi hővezető paszta található, így erre sem lehet panaszunk. Ami érdekes még, hogy a blokk és a PCB között van még egy PCB védelemként szolgáló fém „hátlap”, amelyben elhelyezésre került még egy hővezető cső, amely a VRM hűtéséért felelős.
Ha már VRM, jöjjön a PCB vizsgálata. Kicsit furcsán hangozhat, de az első feltűnő pont a három 8 pines tápcsatlakozó, amelynek köszönhetően akár 350 W leadására is lehetőség van. Erre kicsit később visszatérünk miért is érdekes. A kártya valójában két 8 pines tápcsatlakozóval is bőven beérné. Persze a kártya BIOS-a figyelmeztet, ha a harmadik csatlakozó ki van húzva, ezzel akadályozva a bootot, ami kicsit kiszúrás a fogyasztók felé nézve, de a gyártó mentségére legyen, hogy aki ilyen kártyát vesz, az valószínűleg nem egy olcsó, mindössze két 8 pines csatlakozóval rendelkező tápegységgel fogja kihajtani a kártyát. (Legalábbis kérem az olvasókat, hogy erősítsenek ebben meg). A kártya egyébként LN2 hűtés támogatását figyelembe véve készült, így a PCB kialakítása nem fog akadályt jelenteni az LN2 hűtő felszerelésére. Viszont ha valaki folyékony nitrogénnel akar hűteni, annak szüksége van rengeteg hőmérséklet mérő szenzorra, melyek természetesen helyet kaptak a PCB-n, ennek köszönhetően nem csak a GPU-t, de a VRM hőmérsékletét is tudjuk mérni.
VRM tekintetében egy 14 fázissal rendelkező rendszerről beszélhetünk, melyet egy International Rectifier IR3595 PWM vezérlő vezérel. Érdemes tudni a vezérlőről, hogy mindössze maxmálisan 8 fázis vezérlésére képes, de jelen esetben 7 fázisos üzemmódban fut. Akkor hogy lehet mégis 14 fázisról beszélni? Egyszerű, 2 fázisonként 1-1 PWM jelduplázó került elhelyezésre (IR3599), melyekből összesen 7-et találunk a kártyán, így pedig egyszerű matematikával rájöhetünk, hogy a 7 kétszerese testvérek között is 14. Komponensek tekintetében természetesen Military Class 4 komponensekből áll, amely a termék weboldala szerint DrMOS 60A Mosfeteket tartalmaz, melyek valós nevükön IR3555-ös Mosfetek, amik ténylegesen is képesek 60 amperes áramerősség leadására. A Mosfetek alapvetően önmagukban tartalmazzák a driver IC-ket, így külön ezek nem találhatóak meg a PCB-n. Akik kicsit is jártasabbak a VRM rendszerek világában, azok tudhatják, hogy az International Rectifier neve csak jót jelenthet. A Super Ferrite Tekercsek/induktorok, a Hi-CAP kondenzátorok, és a kiváló minőségű szilárd kondenzátorok megléte is hozzá tesz a Military Class minősítéshez. A memória VRM QM3816N6 feszültségszabályzóval rendelkeznek, így erre sem lehet panasz. Ezeken kívül a kártyán feszültség leolvasására alkalmas csatlakozók is találhatók, mind PLL áramkör, GPU és VRAM tekintetében. A túlfeszültségvédelmet pedig már meg sem kellene említeni. A kártya tetején található egy LN2 kapcsoló is, amely lényegében a VGA BIOS-ának korlátozásait kapcsolja ki, melyek az Nvidia által megszabott feszültség és órajel korlátozásinak eltörlését jelentik. Memória tekintetében a Micron szállította a 11 GB-nyi GDDR5X memóriamodulokat.
A kimenetek között 1 DVI-D, 2 HDMI 2.0b és 2 DisplayPort 1.4 kimeneti csatlakozó található. A gyártó specifikációi szerint, és az Nvidia szerint is a kártya 250W-os fogyasztással rendelkezik, amely azért érdekes, mert a PCI-e x16 sín maximálisan 75 W leadható, a maradék 175 W pedig egy 8 pines (150 W) és egy 6 pines (75 W) tápcsatlakozóval megoldható, ezzel még 50 W fennmarad, ami OC tekintetében remek. Nos, ennek a kártyának az esetében nem +50 W, hanem + 275 W marad fent, ami kicsit overkillnek mondható, ugyanis nem igazán fog olyan eset előfordulni, hogy összesen 525 W-ot egyen meg ez a kártya egyes egyedül. A 6 pines tápcsatlakozó 8-asra való cseréje önmagában +125 W extra fogyasztásra adna lehetőséget, melyet még a legdurvább túlhajtással is nehéz lenne beérni. Súlyát tekintve 1.7 kg a kártya, méreteit tekintve pedig 320 x 140 x 61 mm. A GPU alapórajele 1480 MHz, boostal 1582MHz, a memória pedig 2754 MHz (Silent-csendes üzemmód). Amivel Bios szinten konfigurálva van a kártya, az a gaming mód, amely 1582-1695 MHz-es magórajelet jelent, a memória változatlan. A lightning/OC mód ezeket is feltornássza 1607-1721 MHz-es magórajelre, a memóriát pedig 2781 MHz-re, megy a GDDR5X szabványnak köszönhetően 11124 MHz-es összesített effektív órajelet jelent. Lehet dobálózni a számokkal rendesen.
Ugyan az utóbbi időben nem igazán számoltunk be, vagyis legalábbis én kihagytam ezt a részét a termékek megvizsgálásánál, de jelenlegi esetben muszáj 1-2 szót ejteni erről. Az NVidia csúcskártyáinak csomagolásához hasonlóan jelent esetben nem fektetve, hanem állítva érkezik a kártya egy igazán méretes dobozban. A doboz külseje az MSI-től megszokott arculati szabványt követi, fekete doboz, kártya branding, és egy nagy vadászgép köszön vissza, amely a lightning szériára utal. A doboz hátán láthatjuk a kártyáról a fontosabb infókat, de nem ez az érdekes, hanem hogy nem a megszokott felül nyitható kartondobozról beszélünk, hanem egy 2 részes (egy fedő és egy tartó) dobozban érkezik a kártya. A felül lévő fedő részt eltávolítva az állított helyzetben lévő kártya lesz az első dolog, ami fogad minket. Persze 1-2 extra is érkezik mellé:
A tesztgép maradt a szokásos Z270 chipsetre épülő 7700-as konfiguráció, vagyis a komponensek a következők:
A kártyát 11 játékban teszteltük 1080p és 4K felbontásban, DirectX 11, 12, illetve Vulkan és OpenGL renderelési környezetekben (ami elérhető volt adott dolognál, azzal ment a próba) de 2 benchmark program is kiegészítette az alábbi listát:
*a kártya a mérések idején Lightning módban futott
*a tesztre hónapokkal ezelőtt került sor, de elfoglaltságok és a tesztképek eltűnése miatt a teszt csak most kerül publikálásra
*a tesztek 1080p maximális beállításokkal futottak, kivéve ott, ahol jelezzük ennek ellenkezőjét
**itt véletlenségből csak 4K mérés készült a 1080Ti-al, de még így is helytálló az eredmény a többi 1080p-s szám között
Innentől kezdve hogy kicsit izgibb legyen a dolog, készítettünk 4K méréseket is a 1080Ti-al, hogy a kártya igazán meg tudja csillogtatni az erejét. A teljesítményváltozást a 1080p-s eredményekkel vetettük össze.
Ahogy az eredmények előtt írtuk, a kártya kifejezetten túlhajtásra lett kitalálva, viszont jelen esetben túlzott gyorsításra nem számíthatunk. Ez pusztán 2 dolog miatt van így. Tudni kell, hogy az univerzumban semmiből sem létezik 2 egyforma darab (kivéve ha klónozzák, de ez élőlények esetében megint csak megdőlne...), így a videokártyákra is igaz ez. Ennek legyen szó akár az AMD-ről, akár az NVidiáról, mindkét gyártónál létezik a Golden Sample fogalma, ami a különlegesen jó GPU-kat jelenti. Ezeket a gyártók drágábban adják el OEM partnereiknek, viszont az OEM partnerek ennek tudatában már alapbeállításként jóval magasabb órajeleket tudnak beállítani az ilyen kártyákon, mint az olcsóbb kategóriás darabokon. Ezeket a Golden Sample GPU-kat az OEM partnerek előzetes túlhajtásnak vetik alá, és az a legutolsó stabil órajel lesz a túlhajtott kártyák végleges specifikációja, ami biztos, hogy az adott széria összes darabjára igaz lesz. Így ezek a kártyák már most is majdnem a limitjüknél járnak a gyári túlhajtással. A másik ok, hogy a kártya jelenlegi hűtési megoldása nem elegendő ahhoz, hogy jobb órajelet érhessünk el anélkül, hogy ne áldoznánk be a stabilitásból.
A nálunk járt kártyán +145 MHz-el sikerült megnövelnünk a mag órajelét, míg a memóriát +725 MHz-el sikerült túlhajtanunk.
A Time Spy 4K extrém módjában a kártya alapbeállításokon a következő eredményt érte el:
Ezt túlhajtás után durván lefelé kerekítve 200 ponttal (GPU pont) sikerült felülműlnunk. Ez 7%-os növekedést jelentett képkockák tekintetében.
A tesztgép maximális fogyasztása összesen OC-val 468.8 W volt.
Az MSI 1080 Ti-át jónéhány tesztprogrammal kipróbáltuk, ahol a kártya igazán meg is tudta mutatni tudását. A gyári túlhajtás már egy remek pont a vásárlók számára, a VRM pedig majdnem hogy tökéletesnek mondható. Ugyan a 3 tápcsatlakozó értelmét még mindig nem sikerült kideríteni, de ez nem olyan kifejezetten nagy probléma. Ha valaki a 1080 Ti kártyák közül is a legjobbat keresi, ami ráadásul RGB világítással is rendelkezik, akkor az MSI Lighning szériás 1080 Ti kártyáival nem fog mellélőni. A kártya persze manapság igen nagy ritkaságnak számít, ugyanis nem sok helyről szerezhető be, ami a maga 300 000 Ft-os árához képest igencsak meglepő.
A tesztben szereplő kártyát az MSI Európai képviselete biztosította számunkra, melyet ez úton is szeretnénk megköszönni nekik, egyúttal elnézést is szeretnénk kérni tőlük a teszt csúszásával kapcsolatban