MSI GTX 1050 Ti Gaming X: Budget, ami mindent maxon visz

Az RX 470 és 460 után kíváncsi voltam a zöldek válaszára, ugyanis míg a GTX 1060-at egy lenyűgöző kártyának tartom, addig az 1060 3G egyfajta csalódásérzetet keltett bennem, mert nem csak, hogy a GTX 970 ellen került küzdelembe házon belül a kártya, hanem a VRAM is le lett csökkentve 3 GB-ra. Picit abszurd a dolog, de a zöldek a legtöbbször tudják, mit csinálnak. Emiatt érdekes a GTX 1050 Ti és 1050 érkezése, ugyanis az előbbit a gyártó 4 GB VRAMMAL szerelte fel, amit meg kell, hogy mondjak, nagyon sokat ad a kártyához, míg az 1050 sajnos csak 2 GB fedélzeti memóriát kapott. Előzetes értesülések szerint a GTX 1050 Ti teljesítményben a GTX 960-at váltja le, amit ténylegesen 100%-ig le is gyűr, de a 4 GB memória tesz róla, hogy ne csak a 960 leváltója legyen. A teszt előtt kijelenteném, hogy én még mindig GTX 760-al játszok, így abba a helyzetbe kerültem, hogy láthassak két közel azonos képességű kártyákat egymás ellen harcolni, annyi különbséggel, hogy a tesztalanyunk a kártyám memóriájának kétszeresével rendelkezik. Leszögezném, sejtettem, hogy manapság kell a nagyobb VRAM, de nem gondoltam, hogy ennyit számít.

GTX 1050/Ti referencia

A Blaise Pascalról elnevezett architektúra végre meglátogatta az alsó kategóriás Gaming kártyák garázsát, majd egy alapos ráncfelvarrást követően leváltotta a Maxwell-t nem csak kategóriájában, de a középkategóriában is. Legalábbis a Ti esetében erről beszélhetünk, a sima 1050 viszont csak a 650 teljesítményének háromszorosát képes hozni. Az E-Sportba szánt kártyák közé hivatalosan is megérkezett a megváltó. De mivel nálunk a nagyobb testvér került tesztasztalra, térjünk inkább rá. A kártya 768 CUDA egységgel lett felszerelve, ami előre lehet, kevésnek hangzik, de nem szabad alábecsülni. Ahogy említettem 4 GB fedélzeti memória kapott helyet rajta, és a meglepetés, hogy mindösszesen 75W-ot fogyaszt a referenciakártya. Korábban a GTX 750 Ti képében már teszteltünk olyan kártyát, amin nem volt külön tápcsatlakozó, a jelenlegi kártya referenciaváltozata is egy ilyen kategóriába tartozik, ez által keresve sem lehet ennél jobb kártyát találni régi, elavult gépek felújítására. Ez köszönhető a kis fogyasztásának, és az elképesztően kompakt, „cuki” méretének. Nem viccelek, a kártya tényleg „cuki” pusztán amiatt, mert sokkal kisebb, mint a megszokott kártyák, ezáltal a megszokott hűtőket is át kellett szabni, hogy egyáltalán a referenciához képest már alapból meghosszabbított nyákokon elférjenek a hűtők.

Visszatérve a Referenciára, 48 textúrázó egység kapott helyet a kártyán 32 ROP egység társaságában. A kártya alapórajele 1290 MHz-en ketyeg, ami a Turbo Boostnak köszönhetően 1392-re is felugorhat. A memória órajele 1752 MHz, mely értelemszerüen 7 Gb/s-os sebességet eredményez. A memóriához tartozó interfész pedig 128 biten kommunikál a kártyával, mindezt 112 GB/s-os sebességgel, köszönhetően a GDDR5-nek. Ehhez 1 Megás L2 gyorsítótár csatlakozik. A kártyán található GPU végre 14 nm-es FinFET gyártástechnológiával készül, ezzel a zöldek végre beérték az AMD-t, legalábbis alsó kategóriában. A Referenciakártya 1 displayport, 1 HDMI és egy DVI kimenetet kapott, de a többi gyártó megoldása eltérhet ettől. Megjegyezném, hogy egyéni vélemény alapján nagyon szépnek tartom a kártya hűtőjének dizájnját. Az Nvidia formatervezői mostanság nagyon a topon vannak. Mellékesen még megjegyezném, hogy a kártya már egy 300 W-os tápegységgel is beéri, így ha valaki tápegységre hivatkozna, hogy amiatt nem mer beújítani egy 1050 Ti-ra, azzal közölni kell, hogy ez nem jó indok. A kártyák a GP107-es lapkára építenek. A kártyák annak tudatában születtek meg, hogy az elmúlt évekhez képest, 2013 óta nagyjából háromszorosára növekedtek a játékok grafikus igényei. Az Nvidia ennek következtében pedig olyan megoldásokat akart alkotni melyek nem csak e-sportra, hanem 1080p-s 60 FPS-es játékra is jók lesznek, legalábbis a Ti esetében ez volt a cél.

MSI GTX 1050 Ti Gaming X

Egyrészt örömömre szolgált, hogy a kártyát már megjelenés előtt kezembe foghattam, de sajnos az Nvidia driver késői érkezése megakadályozta, hogy időre be tudjam fejezni a tesztet, köszönhetően az internetem lassúságának, és a kevés tárhelyemnek, melyen folyamatosan cserélgetnem és újra töltenem kell a tesztprogramokat. Igen, köszönöm Doom, Rise of the Tomb Raider és Forza Horizon 3, hogy felfaljátok az összes tárhelyemet… Visszatérve az MSI kártyájára gyermeki örömmel bontottam ki a dobozt, majd mikor megláttam, hogy ez egy gyárilag túlhajtott BIOS-sal érkező kártya, nem sok értelmét láttam feltenni a Gaming App új verzióját, de a LED-ek miatt mégis megtettem. Ha valaki lemaradt volna, korábban volt botrány ebből, hogy a tesztelők gyorsabb kártyákat kaptak, mint a végfelhasználók. Azóta a helyzet persze tisztázódott, de érdekes volt látni élőben is egy ilyen módosított kártyát. Ami pedig ennél is érdekesebb, az a kicsinyített Twin Frozr VI hűtő. Oké, hogy már írtam a teszt elején a kártya méreteivel kapcsolatban véleményt, és ugyan az MSI kártyája kicsit hosszabb nyákkal rendelkezik, de még így is „lehengerlően cuki” a kártya. Nem a megszokott ITX form factor, széles hűtőkkel, hanem pont, hogy keskenyebb és vékonyabb nagytestvérétől, és egy átlag ITX kártyától is. Jöhetnek a referenciától való eltérések.

A kártya „gyári” órajele (OC módban) 1316 MHz, ami turbóval 1430-ra kúszik, de a végfelhasználóknak kikerülő Gaming Mód órajele sincs sokkal lemaradva a maga 1303 MHz-ével, amely 1417-re képes turbóval feltornászni magát. Ha pedig majd meglátjátok a túlhajtott órajeleket, de ne szaladjunk ennyire előre még. A kártya DirectX 12, OpenGL 4.5 és Vulkan támogatással érkezik, 3 monitort képes maximálisan kezelni, és a legnagyobb egy monitoros felbontás, amit beállíthatunk, az 8K. Nem mintha lenne olyan VGA, ami bármit is képes lenne 8K-ban futtatni, pláne stabil 30 FPS-el. A kártya mindössze 229 mm hosszú, 131 mm széles és 39 mm vastag. Ezáltal nagyjából majdnem bármilyen gépházban elfér, viszont a referenciával ellentétben már egy 6 pines csatlakozó is kapott helyet a kártyán. Ettől függetlenül a fogyasztás nem változik, leszámítva ha manuálisan túlhajtjuk a kártyát.

A Twin Frozr VI ugyan kisebb, de a korábbi RX 470 tesztnél már megemlített extrák ugyan úgy érvényesek a kisebb változatra is. Az első és legfontosabb, van LED! Tudom, sokakat csak ez érdekel. De ezen túlmenően is megegyezik a nagyobb változattal, vagyis ugyan úgy TORX 2.0-ás ventilátorok kaptak helyet, ugyan úgy Miliotary Class 4 komponensek építik fel, ugyan picit másabb a borda dizájnja méretéből adódóan, de a fontosabb tulajdonságok ugyan úgy igazak. Leszámítva a hővezető csövek számát, mely 2-re le lett csökkentve. Hiába, az Nvidia kártyái nem alkalmasak grillezésre, ellentétben az AMD kártyáival. Bár a robbanó EVGA kártyák után erre már annyira nem vennék mérget. Kapunk Afterburner és Gaming app támogatást is. A ventilátor jelen esetben is áll, ha éppen nincs szükség a kártya drasztikus hűtésére, vagy működési hőjének lecsökkentésére.

Ami viszont újdonság volt az MSI-től, és értékeltem a gesztust az abban merül ki, hogy a kártya mellé kapott dokumentációkat végre nem csak a nagy dobozba rakja bele az MSI, „hadd szóródjanak szét” módra, hanem egy kis kartonpapír-boríték tartalmazza a dokumentációt és a driveres CD-t (az utóbbi tökéletes billegő székek megtámasztására), ezzel is valamelyest prémium hatást keltve a fogyasztó felé. A kártya mellé kapunk Xsplit és WTFFast előfizetést is, de csak akkor, ha az MSI oldalán beregisztráljuk az újonnan vásárolt jövevényt. Valamit valamiért… Jöjjenek a tesztek.

Tesztek

A tesztgép még mindig a szokásos, bár most kisebb bővítésen esett át, de nem kell nagydologra számítani, egy haldokló Kingfast SSD lett lecserélve egy Intel SSD-re. Hogy miért pont Intelre? Pusztán az 5 év garancia miatt, meg a fájlkódolás miatt. Ezt leszámítva az alaplap ugyan az az MSI Z77A G43, a processzor ugyan az a túlhajtott Intel Core i5 2550K 4,7 GHz-en ketyegve, memóriák ugyan azok a Hyperx Fury CL 10-es memóriák 1600 MHz-en 12 GB-os felszerelésben. A tápegység maradt a szokásos Be Quiet Dark Power Pro 11 750W, a ház még mindig Silent Base 800, viszont a processzorhűtő le lett cserélve, egy majd bemutatásra kerülő Be Quiet rendszerre, nem mintha eddig nem az lett volna benne. A tárhelyért ezúttal az Intel 540S 120 GB-os SSD-je volt felelős egy félholt Kingfast E-Drive Pro 120 GB-os szerver SSD társaságában, melyekhez egyéb kiegészítésként csatlakozott a megszokott Hitachi Deskstar 7200 RPM-es 320 GB-os SATA 2-es HDD-je. Az operációs rendszer ezúttal a 14931-es Windows 10 Creators Update 64 bites buildje, ami nem sokat számít esetünkben, leszámítva azt, hogy a Forza Horizon 3 lefagyása után újra kell indítani a komplett gépet, hogy folytathassam a játékot. Igen, szeretem a Windows 10-et én is…

A tesztprogramok pedig a következők:

• Futuremark 3DMark Fire Strike/extreme és Time Spy
• Tomb Raider 2011
• Rise of the Tomb Raider DX 11 és DX 12
• Mirror’s Edge Catalyst
• Doom – Open GL és Vulkan
• Forza 6 Apex
• Forza Horizon 3

Az alábbi címek mindenféle grafikus API-val készültek, ezáltal szemléltethető a kártya teljesítménye DX 11 és DX 12 alatt, de ha valaki OpenGL-re és Vulkan-ra vágyik, az a Doom mérési eredményeit megtekintve láthatja mit kezd az Nvidia kártyája az AMD-s Mantle alapokon nyugvó Vulkannal.

A Fire Strike alatt nem hozott kiugró eredményt a kártya. Azt teljesítette, ami elvált volt tőle: a GTX 760/960 leváltása. Ami érdekes, hogy a kártya teljesítménye megközelíti az R9 280 X-et. Érdekes eredmény, de a többi még inkább az lesz.

Az R9 280X még közelebb került a kártyához. Kisebb kártyát tesztjét Extreme alatt azért nem találjátok, mert ehhez 2 GB VRAM már kevés lett volna.

Time Spy már érdekesebb, ugyanis DX 12-es API-ra épít. A mérés alapján nem mondható az, hogy túl jó teljesítménnyel bírna a DX12 alatt a kártya, de nem ez a mérvadó.

Ugyan a Mirror's Edge Catalyst nem fut maximális beállításokkal, de a kártya által produkált 48 fps nem mondható rossznak, ettől függetlenül a játék konzolokon is 60 FPS-el fut, igaz, nem ilyen beállítások mellett. Ez valamelyest egy konzolhoz képest jóval többet kínál, de nem kiugróan tér el annak teljesítményétől.

A DOOM Vulkan alatt nem igazán kedvezett a GTX 1050 Ti-nak, ellentétben az OpenGL-el, ahol a nála drágább RX 470-et is kiütötte a nyeregből, mind FPS ügyileg, mind pedig késleltetés szempontjából, ugyanis sokkal alacsonyabb volt a kártyán OpenGL 4.5 mellett, mint az RX 470-nél Vulkan alatt.

Érdekesség, hogy nem csak DOOM OpenGL alatt volt jobb az Nvidia kártyája, hanem Forza 6 Apex alatt is csúfosan megalázta a kártya a fölsőbb kategóriába szánt riválisát.

Ez a Horizon 3-nál már nem mondható el, leginkább amiatt is, mert erősen Polaris optimalizációra mentek rá a fejlesztők. A Pascal sincs persze túlságosan elhanyagolva, ellentétben minden más kártyával.

Elértük végre azt a pontot is, ahol a kártya végre lekörözte az R9 280X-et. Tomb Raider reboot. Milyen jó kis játék volt ez anno. :)

A Reboot második része viszont érdekesen feküdt az 1050 Ti-nak, ugyanis hiába a játék Nvidia kártyák felé való preferálása, az RX 470 sokkal jobb teljesítményt tudott nyújtani.

A kártyával voltam olyan merész, hogy a már alapból OC-s órajelet feltornáztam 1911 MHz-re, amely majdnem 500 MHz előrelépést jelent, nem beszélve a memóriáról, amelyet 2002-re engedett az Afterburner maximálisan felhúzni, köszönhetően a Driver limitációjának, de nem baj. Érdekesség, hogy ez már valamivel közelebb volt képes hozni a kártya teljesítményét az RX 470-hez, viszont még így sem volt elegendő ahhoz, hogy számottevően utolérje. Pláne ha azt vesszük figyelembe, hogy a túlhajtott kártya önmaga DirectX 11-es Rise of the Tomb Raider méréseit sem tudta megközelíteni. A DX 12 mód jelen esetben nem igazán akart hatékonyan működni az Nvidia kártyáján, ami a miatt is abszurd, mert a játék pont az Nvidia támogatását élvezi.

Összegzés

A GTX 1050 Ti egy remek belépőszintű VGA lett, viszont a jelenlegi árazása mellett az AMD RX 470 VGA-ja talán jobban megéri azt a plusz költséget, amit elkérnek érte. Viszont ha a kártyák fogyasztását és a teljesítményét nézzük, az Nvidia fölényben van hatékonyság szempontjából. Jó lenne, ha ezt teljesítmény szempontjából is elmondhatnánk, de ár kategóriájában alulmarad az RX 470-el szemben. Mindenesetre szép, hogy majdnem egy RX 470-es kártya szintjét hozza a kártya, csak sajnos ez árban is meglátszik. Az Nvidia 1080p 60 FPS marketingkampánya ugyan nem minden esetben jön be, leszámítva azt, ha csökkentjük a részletességi beállításokat, de ezt leszámítva meglepő, hogy egy alsó kategóriás kártya képes maximális részletesség mellett futtatni a tesztelt játékokat meglehetősen jó képkocka/másodperc aránnyal. Sajnos a Gears Of War 4-et nem állt módunkban kipróbálni vele, de biztosak vagyunk benne, hogy ott sem teljesíthet rosszul a kártya. A Quantum Break-et pedig felejtsétek el, nincs olyan VGA ami 1080p-ben 60 FPS-t képes lenne hozni. Több szó mint száz, az MSI GTX 1050 Ti variánsát mindenképpen ajánlanám azok számára, akik nem szeretnének egy vagyont költeni videokártyára, de a legújabb játékokat maximális részletességben szeretnék élvezni 1080p-ben.

A tesztben szereplő kártyát köszönjük az MSI Európai képviseletének!