Mire képes a piac egyik legjobb mechanikus billentyűzete? - SteelSeries Apex Pro [Teszt]

Valószínűleg senkinek sem kell bemutatnunk a SteelSeries márkát, hiszen 2001 óta (korában Soft Trading Icemat néven, 2007 óta SteelSeries) a piacon van, azóta pedig jónéhány sikeres terméket hoztak létre, akárcsak gondoljunk a Siberia headsetekre vagy a Sensei egerekre. Azóta a márka fejlődése nem állt meg semmiyen fronton sem, így mind a gamer egerek, headsetek és billentyűzetek piacán alkottak maradandót. A nemrégiben megjelent Nova Pro headsetek például piacvezetők a gamer headsetek kategóriájában, azonban az nemrég frissített Apex Pro sorozatú billentyűzetek is a piac legjobbjai közé tartoznak. Ebben a cikkben az eredeti Apex Pro billentyűzetet vizsgáljuk meg, hogy mégis miért tartozik a legjobbak közé, valamint, hogy megtaláljuk annak az okát, hogy mégis mi kerülhet 90 000 forintba egy billentyűzeten. Nem mellesleg a SteelSeries teljes kínálatát is meg tudjátok nézni a következő linken: www.steel.promo/ForGlory_GG_Rendszerigeny

Prémium minőség – ami még tudna hova fejlődni

A billentyűzet szerkezete javarészt műanyagból készült, azonban nem kell aggódni, hiszen az átlagtól eltérően jobb minőségű műanyagot használtak, illetve a billentyűkapcsolók alatti fedlap fémből készült, ami igencsak jó tartást és strapabíróságot ad a billentyűzetnek. Ez pedig nem is akármilyen fedlap – a gyártó ígérete szerint olyan minőségű alkumíniumötvözetet használnak, ami megkapta a repülőgépeken is használható minősítést, így a szerkezeti stabilitásra panasz nem lehet. 

Nem mellesleg a billentyűzet alján egy kábelvezető sáv is ki lett alakítva, így jobb és bal oldalt, valamint középen is el lehet vezetni a kábelt, ami sajnos az eredeti Apex Proban még nem eltávolítható – az újabb verziók már USB-C csatlakozást használnak. Itt azonban a kábel nem kapott sem szövetborítást, ráadásul kifejezetten vastag is, cserébe viszont támogatja az USB passthrough funkciót, így támogatja a különböző perifériák csatlakoztatását, legyen szó akár egérről, headsetről, vagy éppen akár USB tárolóról is, azonban telefon töltésére ezt a portot nem javasoljuk. Ráadásul a port körül egy fehéren világító gyűrű is helyet kapott, így annak helye eltéveszthetetlen. A billentyűzet alján a talpak azonban csak 2 ágban használhatók – kihajtva és becsukva. Az újabb változatoknál már 3-féle magasság is elérhető.

Ami azonban ennél a modellnél és a régi (nem 2023-as) TKL modellnél negatívum, az az ABS-billentyűsapkák használata. Az anyagminőség lehetne jobb, a karakterek lézernyomatának vonalai pedig eléggé feltűnően érezhetők az ujjbegyeinkkel, ami azért is fura, mert sok mechanikus billentyűzet járt már szerkesztőségünknél, de igaztán egyiknél sem tapasztaltunk ehhez hasonló feltűnően érezhető lézernyomatokat. Az abszurditásra az is rátesz, hogy a SteelSeries saját puding stílusú PBT-billentyűsapkáin ez a hiba nem érzékelhető, sőt, ezen a billentyűzeten különösen ajánlott azok használata, hiszen a PBT-vel ellentétben az ABS-felület idővel kifényesedik, kopik, és az ujjainkon lévő olajoktól ragadni fognak. Jó hír azonban, hogy az új 60%-os Apex Pro Mini és a 2023-as Apex Pro TKL már PBT-sapkákkal érkezik, ráadásul azoknál a modelleknél már az USB-csatlakozásért is egy eltávolítható Type-C kábel felel, függetlenül attól, hogy a vezetékes, vagy a vezeték nélküli változatot használjuk. A médiavezérléshez egy fehéren világító play/pause gomb, és egy fémgörgő kapott helyet a numerikus pad feletti részen, így a médiavezérlés egyszerű és intuitív. Nemutolsó sorban a billentyűzethez jár egy gumírozott felületű, lapos, mágnesesen csatlakozó csuklótámasz is, ami ugyan kényelmes használatot biztosít hosszútávon is, azonban talán egy memóriapárnás csuklótámasz nagyobb kényelmet is tudott volna ettől adni.

OLED-kijelző fedélzeti vezérléssel

A billentyűzetsorozat egyik különlegessége – leszámítva a 60%-os kialakítású modellt – a beépített OLED kijelzőben rejlik, amely nem csak a gyártó logóját tudja megjeleníteni, hanem a hangvezérlő 3 másodperces lenyomásával behozza a billentyűzet vezérlőmenüjét, ahol a világítás módját tudjuk állítani, akár egyedi színek, vagy 5 különböző – Vapors, Coast, Haze, Prism és Orange – módból választva, makrókat rögzíthetünk, beállíthatjuk a kapcsolók aktivációs pontjait (mert lehet, erről részletek később), előre beállított profilok között válthatunk, visszaállíthatjuk gyári állapotokba a terméket, de akár még snake, vagyis „SNEK” játékot is indíthatunk a mini kijelzőn, ha már épp unjuk a Chrome beépített dínós játékát. Természetesen a billentyűzet minden beállítást elment a fedélzeti memóriájába.

Ha ez nem lenne elég, akkor pedig segítségül vehetjük a SteelSeries GG letölthető és engedélyezhető applikációit is, amivel beállíthatjuk, hogy a Discord értesítéseink és a rendszer erőforrásainak használata is megjelenjen a kijelzőn, de akár egyedi GIF-animációkat és saját rajzokat/képeket is feltölthetünk.

Analóg kapcsolók – OmniPoint 2.0

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami valamennyire magyarázatot ad a billentyűzet irreálisan magas árára. A SteelSeries saját OmniPoint 2.0 kapcsolói lényegében analóg mechanikus billentyűkapcsolók. Jöhet a kérdés – mitől lesz egy kapcsoló analóg? Ennek a titka az aktiválási mechanizmusban rejlik. Itt ugyanis nem egy visszacsapódó kis fémkapocs érintésével kapja meg a jelet a kapcsolótól a billentyűzet vezérlője, hanem itt úgynevezett hall effect szenzorokat és mágneseket használtak. Az érzékelő lényege, hogy a kapcsoló aljába épített mágnes távolságát érzékeli milliméteres pontossággal, másodpercenként hétszer, így a lenyomási távolságot tűpontosan tudja érzékelni, ráadásul lehetővé teszi azt is, hogy az aktiválási pontot egyedileg állíthassuk be 0,2 és 3,8 mm között. Ez teoretikusan azt is lehetővé tenni, hogy kvázi analóg irányításként használhassuk a billentyűzetet, azonban erre sajnos a SteelSeries drivere egyelőre nem képes, ami elég nagy hiba, hiszen a konkurens, hasonló elven működő billentyűzeteken lehet kontrollert emulálni, ami jelentősen előnyös lehet versenyszimulátoroknál, vagy bármilyen más olyan játékoknál, amelyek tűpontos irányítást igényelnek. A kapcsoló érzete egyénként használat közben az aktiválási pontokat leszámítva teljesen Cherry MX Red kapcsolókra emlékezteti az embert, ami azért is érdekes, mert a billentyűzeten csak a 60%-os karaktereket tartalmazó felület kapta meg az egyedi kapcsolókat, a billentyűzet többi része pedig Red kapcsolókat használ. Nemutolsó sorban az OmniPoint kapcsolók rendkívül tartósak, hiszen 100 millió leütésre hitelesítették őket.

RGB a köbön

A billentyűzet RGB-világítása meglepően jó, erős élénk színeket nyújt, ráadásul a LED-ek körül egy extra fényterjesztést szolgáló kis búra is helyet kapott, hovatovább a kapcsolók is áttetsző szerkezetet használnak, így minden adott ahhoz, hogy az RGB-fények valóban ragyogni tudjanak. Ezt már csak a SteelSeries PBT puding stílusú billentyűsapkáival lehet magasabb szintre emelni. A SteelSeries illesztőprogram RGB-vezérlése kifejezetten korrekt, elég sok előre beállítható/testreszabható profilt enged használni, azonban néha tud hibásan működni, olykor-olykor pedig lekapcsolja az egyes gombok háttérvilágítását, ami azért is kifejezetten furcsa, mert ezt csak akkor csinálja a billentyűzet, ha az illesztőprogram aktívan fut. Discord-beszélgetéseknél pedig beszélőtől függően az egyes számok is más színben fognak villogni, ha valaki éppen aktívan beszél attól függően, hogy éppen hányan tartózkodnak az adott szobában. Emellett támogatja a SteelSeries Gamesense-t is, így egyes játékokhoz – mint például a League of Legends, Dota 2 vagy CS:GO – előre beállított, valós időben reagáló világítási módokat is lehet használni. De akár spektrogramként is használható a billentyűzet az Audio Visualizer alkalmazással, ami a nevéből adódva a zene és a hangok alapján irányítja a billentyűzet RGB-világítását.

Egyszerű vezérlés

Természetesen az OLED-vezérlésen kívül a SteelSeries GG ökoszisztémából elérhető SteelSeries Engine is rengeteg beállítási lehetőséget rejt magában. Ilyen például a teljes RGB-testreszabás, az aktivációs pontos milliméterpontos beállítása, másodlagos aktiválási pont meghatározása (8 gombon) valamint a másodlagos aktivációs pontokhoz másodlagos funkciót is hozzá lehet rendelni, de akár makrókat is hozhatunk létre, vagy akár azt is beállíthatjuk, hogy egyes játékok elindításánál meghatározott profilra kapcsoljon a billentyűzet. A felület kellőképp átlátható, könnyen kezelhető és rengeteg extra alkalmazást is rejt magában, amiket már az előző bekezdésben is részleteztünk.

A SteelSeries GG az Engine-en kívül egyébként parametrikus ekvalézert is rejt magában a Sonar alkalmazással, de akár játékfelvételeket is képes rögzíteni a Moments szolgáltatással.

Használat közben

Legyen szó akár játékról, akár gépelésről, a billentyűzet mindkét tekintetben megállja a helyét, azonban a használata egy kicsi szokást igényel, pláne akkor, ha valaki nincs annyira hozzászokva a Cherry MX Silver kapcsolókhoz hasonló aktiválási pontra – ez persze attól is függ, mire állítjuk be, azonban akárhonnan nézzük, ezt a billentyűzetet minimális aktiválási magasságon érdemes használni, ha valaki tövig le szeretné nyomni a gombokat az aktiváláshoz, annak ott a membrán… A magas aktiválás azért is jó ötlet, mert ha másodlagos funkciót is szeretnénk használni az egyes gombokon, akkor érdemes érzékelhetően eltérő aktiválási pontokat beállítani. Az állítható aktiválásból adódva a Cherry MX Red/Silver kapcsolókhoz hasonlóan semmi pontot nem érezni, ami nem feltétlen jelent problémát használat közben, azonban ha valaki a Blue és a Brown kapcsolók érzetéhez van szokva, azoknak szokást igényel az Apex Pro használata. Játékok köszben rendkívül hasznos lehet a magas aktiválás a pontosabb mozgások érdekében, és a dupla érzékelés is egészen használható tud lenni szokást követően. Összességében kivételesen jó élményt nyújt a gépelést, a gombok stabilak, nem lötyögnek, és lenyomás hangja is egészen kellemes még kapcsolókenőanyag használata nélkül is.

Verdikt

A billentyűzet tényleg egészen prémium érzetet nyújt használat közben, azonban, hogy ez kinek mennyit ér valójában, azt mindenki a saját pénztárcája alapján döntse el. Az Apex Pro használati élménye egészen kellemes, azonban 1-2 dolgon lehetne még javítani a következő teljes méretű modell kiadásához: az új modellekhez hasonlóan itt is jobb lenne egy USB-C kábel, a kapcsolók lehetnének PBT-ből, a talpak lehetnének valóban 3-állásúak. Mindezek az újabb modellekben megtalálhatók, azonban egy tényleges hiányosság pótlása igazán rá tudná tenni a habot a torta tetejére – ez pedig az analóg képesség kihasználása. SteelSeries, ha driveresen engedélyeznétek a kontrolleres emulációt a billentyűzeten, akkor minden tekintetben tökéletes lenne a billentyűzet, és jobban is indokolná a magas árcédulát. Mindezek ellenére az első generációs Apex Pro egy igazán remek billentyűzet, amit bátran tudunk azoknak ajánlani, akik igazán különleges billentyűzetet keresnek kiváló driveres és driver nélküli használhatósággal.

A tesztben szereplő billentyűzetet a SteelSeries biztosította számunkra, amelyet ez úton is köszönünk nekik!

Ha pedig szeretnétek a gyártó kínálatát is csekkolni, akkor kattintsatok a következő linkre: www.steel.promo/ForGlory_GG_Rendszerigeny