Napjainkban eluralkodó gamer láz lassan az összes gyártóhoz eljut, melynek eredményeként újabb és újabb gamer brand vagy gamer termék család jön létre. Itt beszélhetünk például a Cooler Master-nél a Storm-ról, vagy az új MasterKeys családról. A Corsair-nél a Rapidfire és a Strafe vagy a Hama-nál az Urage, a Logitech-nél pedig a G szériás modellek kerültek gyártásra kifejezetten gamer-ek részére. De még bőven lehetne sorolni a gyártókat és a termék családokat. A gamer perifériák fő tulajdonságaihoz tartozik a tartósság és a szívósság.
A már jól megszokott és bevált egeret nem szívesen cseréljük le, a billentyűk lenyomásakor pedig nem szeret az ember tökölődni (lenyomtam vagy nem nyomtam?). A széles körben megvásárolható membrános, gumi dome-os (vagy a laptop féle chiclet) billentyűzetek nagy hátránya, hogy teljesen lekell nyomni a gombokat, hogy a megfelelő szimbólumok, betűk megjelenjenek a képernyőn, valamint a beragadó/megakadó keycap-ek is megnehezítik a gépelést. Azok számára, akik a játék vagy a munka közbeni „nyomkodást” kényelmesen szeretik végezni illetve az adott beviteli eszközt hosszútávra akarják beruházni, nekik hozták létre a mechanikus billentyűzeteket. Ilyenkor jöhet elő az a kérdés, hogy mi a kettő között a különbség? Erről hosszabban történetet is lehetne mesélni, de nem ez a cikk főszereplője. A lényeg, hogy a membrános billentyűzetekben egy nagy áramköri lap van építve, és amikor a felé helyezett bill. sapkát megnyomjuk, akkor az alatta lévő gumi „kupola” átbukik és így érintve az áramkört a megfelelő jelet elküldi a gépnek és az eredmény a monitoron lesz látható. A laptopoknál használatos tactile billentyűzet hasonlóan működnek csak egy ollós szerkezet tovább segíti a működésen. A mechanikus klaviatúráknál teljesen más a helyzet. Ott minden egyes billentyű külön-külön saját mikrokapcsolóval van ellátva. Ennek azok az előnyei, hogy gyorsabban és pontosabban áramolnak a jelek, a gombok egyenlő lenyomási erővel rendelkeznek, sokkal tartósabb és strapabíróbb, érezni és hallani is lehet, amikor kapcsoló eléri az érzékelési pontot. A különböző kapcsoló típusoknak hála mindenki megtalálja a magának megfelelőt, mind visszajelzésben, mind nyomóerő kifejtésben. Persze minden jóban van valami rossz… hátránya, hogy magas az ára.
[gallery size="medium" columns="2" ids="67905,67906"]
De miért is volt ezt érdemes tisztázni? Azért mert az ebben a tesztben leírt termék is mikrokapcsolós gombokkal lett ellátva, de az ára kedvezőnek mondható. A következő téma, amit szintén bővebben is kilehetne vesézni az az, hogy mechanikus billentyűzetek árai a bele szerelt kapcsoló típus gyártójától függ leginkább. Meg persze maga a klaviatúra gyártójának nevétől és a beépített extráktól. A mechanikus kapcsolót a német Cherry fejlesztette és 25 éven át más nem is adhatott ki hasonló megoldást, azonban kb. 25 év és a lejárt szabadalom után elindult a „klónok támadása”. Ezek közül, aminek a Cherry után a legnagyobb a hírneve az a Kailh. Utána jön az Outemu, Greetech, Gateron, de egyes gyártóknak is van saját fejlesztésük, például a Logitech-nek a Romer vagy a Razer-nek (aminek a Kailh a fő kapcsoló gyártója).
[gallery size="medium" ids="67907,67908,67909"]
Tehát előfordulhat olyan, hogy egy nevesebb gyártó ad ki jó minőségű kapcsolóval felszerelt billentyűzetet kevés extrával „alacsony” áron, például kb. 40 ezer forintért. Vagy olyan is előfordulhat, hogy egy kevésbé ismert gyártó ad ki egy nevesebb kapcsolóval felszerelt billentyűzetet, mint például akb. 23 ezer forintért. Olyannal is találkozni, amikor egy kevésbé ismert gyártó egy kb. ismeretlen kapcsolóval felszerelt billentyűzetet kínál. De nem kell rögtön megijedni az ismeretlentől. E hosszú bevezető végére el érkeztünk a billentyűzethez.
A bevezető után induljon egy rövidebb bevezetővel (haha): Lengyelország valamely pontján a Natec emberei próbálják a multimédia és a számítástechnika egész skáláját beteríteni a termékeikkel. Kínálatukban találunk kamera, laptop és tablet táskától kezdve a bluetooth hangszórókon keresztül az egér padokon át fejhallgatókat, billentyűzeteket és természetesen egérkéket. Tényleg, szinte mindenhova beraktak valamit, hogy a márkához ragaszkodó vásárlók megtalálják a számukra megfelelőt és a termékeiket a legtöbb vásárlószámmal rendelkező középkategóriába helyezik. Azonban a gyártó 2011-ben bővíteni szerette volna a kínálatát és így egy új brand-et létrehozva a gamer széria is a kezdetét vette. A Genesis névvel megilletett perifériák és kiegészítők a Natec játékos termékeit vonja maga alá. Az évek során egyre több és szélesebb körben kínálnak játékosoknak megfizethető áru felszereléseket. A nálunk járt RX75 jelzéssel illetett gamer billentyűzet volt a gyártó csúcs terméke a klaviatúrák között, amíg a napokban
Kezdjük a csomagolással: Az RX75-öt egy visszafogott dizájnú fekete dobozba csomagolták, melyen a billentyűzet tulajdonságai vannak feltüntetve több nyelven, köztük magyarul is (a magyar szövegnél elírás történt, a Windows helyett Windos nyomtattak a doboz hátuljára). Már a csomagolás vastagsága és súlya (kb. 1,5 kg) alapján is elmondható, hogy nem egy „hagyományos” klaviatúrát rejt magában. A gyártó puha fóliába csomagolta, az esetleges ütések kivédése miatt pedig két oldalt elhelyezett szivacsba ültette a billentyűzetet. A fekete-piros harisnyával ellátott aranyozott végű USB 2.0-ás csatlakozót plusz fóliába csomagolták. A dobozban találunk egy használati utasítást, amiben az FN gombbal elérhető multimédia gombokat magyarázza el, valamint egy keycap eltávolító szerszámot.
Lássuk kívülről: Az RX75-öt szerencsére nem cicomázták túl, nagyon egyszerű dizájnt kapott. A klaviatúrát egy kb. 1 cm-es káva veszi körbe, ami alul kicsit jobban elkezd nyúlni és lefelé ívelni. Csúfolhatnám csuklótámasznak, de inkább tenyér és hüvelykujj pihentetőnek titulálom. Funkcionalitásban nem sok értelmét látom, de a külcsínhez hozzáad egy kicsit. Én amúgy sem használok csuklótámaszt és nem tartom fontosnak, de akinek az, annak érdemes hozzá venni egyet. A jobb felső sarokban látható a Genesis felírat a logóval együtt, alatta pedig a státus/visszajelző LED-ek vannak a szokásos jelzések mellett a Win kapcsoló tiltó jelzőfénye is itt kapott helyet. A LED fények piros színnel világítanak és szerencsére figyelt arra a gyártó, hogy ne vakítóan szórják a fényüket.
Tehát a billentyűzet nem hivalkodó, de mégis vonzza a szemet. A klaviatúra érintő felülete egy fajta érdes, gumis hatású anyaggal van bevonva, ami egyrészt csúszásgátló szerepet is betölti, valamint nagyon jó fogást ad az eszköznek. A kapcsolók sapkái azonban nem kaptak gumis felületet. Sima műanyag kupakok, melyeknek a sarkain apróbb jelölések vannak, amik jelzik, amikor elértük a keycap határát. A sapkákra festett betűk, szimbólumok és számok jól láthatóak és érezhetően vastagon vannak ráfestve az információk. A billentyűzet normál 104 gombos UK kiosztásban érhető el. Ezzel nincsen semmi gond kivéve, amikor a hosszú i betűt akarjuk nyomni. Az elején szokatlan, hogy nincs és helyette a Shift kapcsolót nyomom, de kis idő után hozzá lehet szokni.
A klaviatúrát megfordítva válik láthatóvá, hogy a gyártó nem spórolt a gumitalpakkal. A billentyűzet négy sarkán négy nagyobb darab talp kapott helyet. Segítségükkel a bill. masszívan felfekszik az asztalra. A kihajtható emelőtalpak azonban nem kaptak gumiborítást, de még így sem csúszik el. Igaz kicsit könnyebb eltolni, de a két első gumitalp még így is stabilan fogja vissza, amibe besegít a billentyűzet 1,2 kb-os súlya is.
[gallery columns="2" size="medium" link="file" ids="67915,67914"]
Mit rejt belül: A sapka eltávolításával válik láthatóvá a billentyűzetbe épített mechanikus kapcsoló, ami itt egy Outemu Black Switch. Az Outemu 2004 óta gyárt Kínában mikrokapcsolókat és több nagyobb országba szállítanak belőlük. A Outemu féle Black kapcsolóról érdemes tudni, hogy 65 grammnyi erőt kell kifejteni a lenyomásához, nem hallani kattanást és szinte érezni sem lehet, amikor a kapcsoló eléri az érzékelési pontját.
[gallery size="large" columns="2" link="file" ids="67916,67917"]
Játszunk és gépeljünk: Azt még nem említettem, hogy ez az első mechanikus billentyűzet, ami a kezem alatt volt (a Razer Orbwear nem számít billentyűzetnek). Egy régebbi teszt során tudtok olvasni, arról hogy, amik persze membrános és tactile típusúak voltak. Nagyon érdekelt, hogy mégis miért és mennyivel jobb egy mechanikus kapcsolóval szerelt klaviatúra. Hogy miért jobb? Mert mechanikus. Valóban teljesen más érzés vele gépelni. Nem kell teljesen lenyomni a billentyűt és nem kell nagy erőt kifejteni rá. Csak nyomásonként 60 grammot (Outemu Black kapcsolónál). A hangja nem hangos, sőt kellemesnek mondható. Zene helyett pompás választás a mikrokapcsolók koncertjét hallgatni. Játék közben is hasonló az élmény, bár amikor az ember nagyon belemélyül a témába és a keze elkezd nedvesedni, akkor a kapcsolók sapkái kissé csúszóssá válnak. Az RX75 nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amiket driver segítségével lehet testre szabni. A fontosabb multimédiás funkciók az F1-F8-ig vannak beépítve (megállít, elindít, szünet, következő és előző, némító, hangosító és halkító, valamint a Win tiltó), amiket az Fn billentyű kombinációjával lehet elérni. A klaviatúra nem rendelkezik teljes anti-ghosting technológiával, de a maximum 6 gombos kezelés elérhető vele. Viszont sajnos ennél a billentyűzetnél is előfordult az, mint egy régebbi membránosnál, hogy például Battlefield-ben futás közben nem tudtam megnézni a stat-ot, mert Shift+W után már nem érzékelte a Tab-ot. Egyes billentyűk még feltűnően hangosak is. Ilyen például a két Shift, a Space, a Backspace és jobb szélső Enter. Erre figyelhetett volna a gyártó, de a többivel nem volt probléma.
Összegezve: Az RX75 egy kezdő mechanikus billentyűzetnek mondható. Azoknak ajánlom, akik szeretnének a membránról és más gumi dome-os megoldásról lemondani és belekóstolni a mechanikus kapcsolók által nyújtott prémium érzésű gépelésbe. Garantáltan más érzés gépelni vele. Ez a beszámoló is az RX75-el lett írva és minden egyes lenyomás jó érzéssel töltött el. Ugyan a Genesis nem a legjobb hírnevű mikrokapcsolót választotta, magyarán az 50 millió leütési élettartam nem biztos, hogy garantált, de kb. 21 ezer forintért kezdésnek nem rossz. Szerkezete masszív, dizájnja jó, kényelmes vele gépelni, multimédiás funkciók vannak bele építve és Win tiltó. Azonban ha körülnézünk a piacon, akkor láthatjuk, hogy pár ezer forint pluszért például a kapcsolókkal van felszerelve és magyar kiosztásban is elérhető, vagy még 1-2 ezer forintot rászánva a -ben háttérvilágítás is került a Kailh kapcsolókba és szintén elérhető magyar kiosztásban. Véleményem szerint, ha a gyártó pár ezer forinttal alacsonyabb áron kínálná az RX75-öt akkor sokkal kelendőbb lenne, hisz tényleg egy alap/kezdő mechanikus billentyűzet.
https://youtu.be/lPi_ClP4yd4
Betöltés…
