Bitang hűtés poton pénzért - ID-Cooling Frozn A620 Black teszt

Az ID-Cooling hűtési megoldásai sokaknak tűnhetnek elsőre irreálisan olcsónak, ami aggályokat vethet fel a hűtési teljesítménnyel kapcsolatban. Emiatt a léghűtések használata nem is igazán fordul meg az ember fejében akkor, amikor egy 13. vagy 14. generációs Intel Core i7 vagy i9 CPU hűtéséről van szó. Pedig sok esetben nem kell megijedni, ugyanis az Intel gyári előírásainak megfelelően tartott processzorokat egyes léghűtések meglepően hatékonyan képesek lehűteni. Ilyen megoldás a Frozn A620 Black léghűtés is, aminek 270 W-os TDP-értéke nemcsak egy kitalált érték, hanem a hűtés valós képességeiről tesz tanúbizonyságot.

A Frozn A620 Black az ID-Coolingtól megszokott, narancs-fekete dobozban érkezik, ami a két szín kontrasztja ellenére meglepően letisztultra sikeredett. A doboz magát a kéttornyos hűtőbordát, két ventilátort, valamint a szereléshez szükséges kiegészítőket tartalmazza. Ezeket kibontva pedig már elsőre feltűnhet, hogy ezt a hűtést bizony gyerekjáték lesz az alaplapra rögzíteni. A mechanizmus annyira magától értetődő, hogy leírás sem kellett az összeszereléshez, ugyanis a lefogató elemeken külön felirattal jelölik, hogy melyik foglalathoz kell azokat használni. Persze, akinek hűtések felszerelésében nincs nagy gyakorlata, annak azért továbbra is érdemes a felhasználói utasítások alapján rögzíteni az A620-at.

De még mielőtt ennyire előre szaladnánk, vizsgáljuk meg egy kicsit jobban a hűtést. A kéttornyos megoldás 6 db 6 mm átmérőjű, réz hővezető csövet használ, amik egy nikkelezett rézblokkon keresztül érintkeznek a processzor sapkájával és alumínium bordák felé vezetik el a processzor által generált hőt. A csövek végeit szabadszemmel nem lehet látni, ugyanis azokat az ID-Cooling fekete takarólemezekkel fedte le, amiken a hűtés típusára utaló, Frozn felirat köszön vissza. Ez már önmagában letisztultabbá teszi a radiátor kinézetét.

Ventilátorból az AF-125-K típust használja, ami a márka egyik legjobb ventilátora a maga 78,25 CFM-es légáramlásával és 2,68 vízoszlop milliméteres statikus nyomásával. A ventilátorok 4 pines PWM-csatlakozót használnak, fogyasztásuk maximum 3 W, maximum 2000 RPM-es sebességre képesek 29,85 decibeles zaj mellett, csapágyból pedig FDB, azaz hidrodinamikus siklócsapágyat használnak. A ventilátorok és a borda egyaránt fekete színű, az összeszerelt hűtés tömege pedig 1190g, mérete pedig 120 x140 x 153 mm. Intel foglalatok tekintetében a régi, első generációs Core i sorozatot támogató, LGA 1156-tól kezdve a legújabb Core Ultra processzorokat befogadó LGA1851-ig mindent támogat, míg AMD esetén AM4 és AM5 kompatibilitással számolhatunk. A PC-k jelenleg ledrágább komponensei, a RAM-ok tekintetében maximum 43 mm magasságú modulokat támogat, így a low profile modulokon kívül csak trükközéssel lehet rögzíteni a ventilátorokat, ami az esetemben is igaz volt. A szokásos Push & Pull megoldás helyett Pull rögzítést kellett használnom mindkét ventilátornál, ami értelemszerűen kevésbé hatékony hűtéshez vezetett. hiszen mindkét esetben a levegő akadályokon keresztül jut el a ventilátorokhoz, ami a légáramlást is csökkenti.

A tesztkonfigurációban használt Core i7 13700K az Intel előírásainak megfelelően 253W-os limitre lett beállítva, azonban a PL2 mód teljesen szabadjára van rajta engedve, így a hűtéstől függően korlátlan ideig is képes fenntartani a megemelt órajeleket és fogyasztást. Az AC/DC loadline értéke szintén csökkentve lett a biosban (0,45/0,55), hogy a feszültség kordában legyen tartva, azonban a CEP és más feszültségkiugrás vagy -csökkenés elleni védelem mindenhol be lett kapcsolva. Ezekkel a beállításokkal a processzor hozza a Cinebench R23-ban a 28 000 és 30 000 pont közötti értéket, általánosan 236 és 250 W közötti fogyasztás mellett. A processzort megjelenése napja óta használom, degradációnak pedig semmilyen jelét nem mutatta eddig, VID-táblás értékei alapján pedig közel sem valószínű, hogy idejekorán elromlana.

Teszteléshez a Cinebench R23-at használtam, ahol 10 perces stress tesztet követően 27 500 pontos értéken állt meg a processzor, tehát átlagosan teljesítménycsökkenést lehetett tapasztalni, de ennek a mértéke nem érte el a 10%-ot. A hőfokokat egész szépen kordában tartotta, 98°C volt a maximum, azonban néhány másodpercre a teszt utolsó 2 percében bekapcsolt a throttling védelem, tehát a processzort nem volt képes teljes egészében, tartósan lehűteni. Viszont ezek az eredmények mégis kiemelkedően jók. Egyrészt a Cinebench R23 és egyéb CPU-kínzó programok fogyasztása irreális, és nem is tükrözik a valós használatot. Másrészt, 8 perc folyamatos terhelés alatt simán képes volt lehűteni a processzort még a rossz ventilátorrögzítés ellenére is. Magyarán szólva, ha a ventik push & pull konfigurációba lettek volna rögzítve, akkor feltehetően a throttling sem jelentkezik. Játékok tekintetében az igencsak jól optimalizált, de kellően processzorigényes Battlefield 6-tal teszteltem a hűtést, ahol 88°C volt a maximum hőmérséklet.

Az elméletem megerősítéséért kipróbáltam a Push & pull konfigurációt is, ahol a ventilátor egy laza, 1 cm-es résen a semmibe fújta a levegőt a magasabb memóriamodulok miatt. Ezt a hűtést sajnos nem a G.Skill RGB-s hűtőbordáihoz találták ki. Mindennek ellenére az elmélet beigazolódott, throttling valóban nem jelentkezett a 10 perces Cinebench alatt, a pontszám is 29 300-ra emelkedett, és a maximális hőmérséklet is 96°C-ra csökkent. Magyarán szólva a hűtés megszelídítette a 13700K-mat, amire eddig csak 360 mm-es folyadékhűtések voltak képesek. Persze megjegyezném, hogy az ideális szellőzés érdekében a gépház oldallapját levettem ideiglenesen, mert a tesztgép számítógépháza inkább a csendességéről, mintsem a jó szellőzéséről ismert.

Összességében kijelenthető, hogy a Frozn A620 Black 20 000 Ft-os ára ellenére bitang hűtési teljesítménnyel rendelkezik, ami a legvadabb fogyasztói piacra szánt CPU-kat is képes kordában tartani. A hűtés nem mellesleg kifejezetten halknak mondható, dizájnja is esztétikus, ráadásul 3 év garancia jár mellé, így abszolúte nincs olyan negatívuma a limitált RAM-kompatibilitáson kívül, amibe bele lehetne kötni. Teljesítménye tekintetében, ideális körülmények között valóban képes a legmelegebb csúcsprocesszorok lehűtésére is, így csak ajánlani tudom mindazoknak, akik egy megbízható, mégis kiváló ár-érték arányú hűtést keresnek.