Hardver
A Gran Turismo Sport natívan fut PC-n egy nem hivatalos portnak köszönhetően
2026. október 17. · Kocsis Bence
Betöltés…
Az 1060-ak Ferrarija: MSI GTX 1060 Gaming X 6 GB [teszt]
![Az 1060-ak Ferrarija: MSI GTX 1060 Gaming X 6 GB [teszt]](/img/2560/public/2017/02/DSC06579.jpg)
Ugyanebben a rovatban
2026. október 17. · Kocsis Bence
2026. szeptember 24. · Kocsis Bence
2026. szeptember 22. · Fenes Kristóf
2026. szeptember 17. · Kocsis Bence
Hogy a Pascal szériát lefedjük, elérkezett az utolsó kimaradt szériába tartozó kártya tesztje, a GTX 1060-é. Ugyan 1050 sima kártyás tesztünk nem volt, de az 1050 Ti bemutatóján kitértünk a különbségekre, csak úgy, ahogy most is ki fogunk az 1060 3 GB és 6 GB között is. Ellentétben a GTX 1050 modellekkel, a Pascal széria többi tagja 16 nm-es FinFET gyártástechnológiával készülnek, így ez alól a legkésőbb megjelent közép kategóriás GPU-k sem kivételek.
-Személy szerint én a közép kategóriás GPU-k híve vagyok, ugyanis általában ezek a kártyák szokták azt a teljesítményt hozni, amely jó pár évre elegendő kell, hogy legyen, ráadásul mindezt megfizethető áron teszik (mondjuk nem a magyar piacon, de ez csak a mi problémánk). A GTX 960 volt talán ez alól kivétel, ugyanis a fejlődés az előző generációs Kepler alapú 760-hoz képest elenyésző volt, az Nvidia a Maxwellel a fogyasztás csökkentését helyezte előtérbe. A Pascal pont emiatt hatalmas megváltás, ugyanis nem csak az ismételt fogyasztáscsökkentést sikerült elérnie az Nvidiának, de ezzel szemben a teljesítmény is drasztikusan növekedett minden egyes modellnél. Az 1050 Ti lehet az a kártya, amely az itthoni piacot a remek árával és teljesítményével leginkább el fogja látni, ha pedig valaki valami pluszra vágyik, kisebb felárért már RX 470-hez, vagy éppen nagyobbért már GTX 1060 3 GB-hoz is hozzájuthat. Ezek felett helyezkedik el az RX 480 és a GTX 1060 6GB páros, akik ugyan magas árral kerültek a hazai piacok polcaira (ellentétben tengerentúli barátainkkal, akiknél hozzánk képest piszok olcsón hozzá lehet jutni az említett kártyákhoz, meg bármely egyéb hardverhez).-
Visszatérve a GTX 1060-ra, ideje megvizsgálni a referenciamodelleket. Mindkét kártya szerencsére ugyan arra a GPU-ra épít, vagyis a GP106-os Pascal GPU-ra, mely némi kisebb ráncfelvarráson is átesett annak érdekében, hogy az Nvidia a később megjelent 3 GB-os modellt valamivel olcsóbban tudja árulni, mint a nagyobb testvérét. A széria mindkét tagja 4.4 milliárd tranzisztorral rendelkezik. CUDA magok szempontjából viszont kisebb csonkítás történt.
Az ábra a GTX 1060 6GB-os modellt egy blokk diagrammon keresztül szemlélteti, ahol az SM (streaming multiprocessor) a CUDA magokat reprezentálja. Az összes zöld négyzet összeszámolva 1280 CUDA magot jelent, amely érthető módon megegyezik a GTX 1060 gyári specifikációival. A 3 GB-os modellnél az ábra ugyan ez marad, annyi különbséggel, hogy egy egész SM blokk le lett tiltva, ezzel megfosztva a GPU-t 128 CUDA magtól. Így pedig összesen 1152 CUDA mag marad a 3 GB-os modell számára. Ez elegendő a legtöbb renderelési feladat és játék számára, de érezhetően lassabb lesz a kártya nagyobb testvéréhez képest. Ebből következik, hogy a 6 GB-os modell 10, míg a 3-as 9 SM blokkal és TPC-vel (textúrázó csoporttal), és 80 helyett 72 TMU-val (textúrázó egységgel) rendelkezik. Renderelési egységekből (ROP) 48 található a kártyákon, melyet a fenti ábrán az L2 gyorsítótár körül csoportosuló blokkok reprezentálnak. Ennyit a hardveres különbségekről a két kártya között. Órajelek tekintetében nincs eltérés. Alapórajel 1506 MHz, boostolt órajel pedig 1708 MHz.
A kártyák GDDR5 memóriamodulokkal felszerelve érkeznek, modellenként változóan 3GB illetve 6 GB-os kiszerelésben, melyekhez 8Gbps-os (8 GHz - memória egységenként 2 GHz-es) memória órajel társul. A memória modulok 192 biten kommunikálnak a GPU-val, ezzel pedig 192 GB/s-os adatátviteli sebességet biztosítva a kártyáknak. TDP szempontjából 120 W-al számol a gyártó, mely a tényleges fogyasztástól nem állhat messze, persze a 3 GB-os modell értelemszerűen tényleges használat közben valamivel kevesebbet fog fogyasztani, mint 6 GB-os társa. Végén pedig megemlíteném, hogy az alacsony TDP miatt 1-1 6 pines csatlakozó felel a tápellátásért, de a jobb modellek 8 pinnel érkeznek, hogy ne akadályozzák a túlhajtás szerelmeseit abban, hogy többet hozzanak ki kártyájukból. A referencia hűtő a Founders Editionon a szokásos Nvidia dizájnt követi, letisztult, modern formák, elegancia és borzasztó hőtermelés, ami a referencia kártyát leginkább jellemzi.
Térjünk rá arra, ami miatt a mai teszt megszületett, az MSI GTX 1060 Gaming X 6 GB videókártyára. Az MSI modellje a már megszokott Twin Frozr alapokon nyugszik, ezúttal is a VI-os verzión. A gyártó a PCB hátsó részére egy hátlapot szerelt fel, amelynek célja a hátulsó komponensek hűtése, a hő jobb elvezetése, de nem a GPU hűtése, ugyanis arra ez nincs hatással. Ami talán nagyobb funkciója ennek a hátlapnak, az a forrasztások lefedése, ezzel megakadályozva, hogy bármilyen szösz beleakadjon a kártyába, vagy éppen megakadályozza, hogy a forrasztások kisebb sérülést okozzanak a kezünkön. Egy másik jó dolog benne a szép külső, ugyanis nem a megszokott csupasz nyák hátoldalát dobja a szemünk elé, hanem egy letisztult dizájnnal rendelkező felületet, melyet a Gaming dragon őriz.
A PCB másik oldalán kapott értelem szerűen helyet a GPU minden egyéb más Military Class 4 komponensekkel, ezalatt értve a kondenzátorokat és a fojtótekercseket (SFC). A kártya 5+1 fázisú PWM dizájnt kapott, mely egyaránt növeli a hatékonyságot, a megbízhatóságot és a túlhajtási potenciálját is a kártyának. Memóriák terén Samsung modulok kaptak helyet a GPU körül, melyeket egy belső hűtőlap szintén elválaszt a radiátortól és a felhasználótól. Ez szintén segíti a komponensek hűtését, de nem feltétlenül jelent jobb hőátadást. A PCB sarkán a 6 pin helyett 8 pines tápcsatlakozó kapott helyet, mellyel a kártya akár 150W-os teljesítményt is képes elérni túlhajtástól függően. A radiátor is a GPU között direkt érintkezés van, ráadásul a gyártó prémium minőségű pasztát használ a jobb hőközlése érdekében, ezzel csökkentve a maximális hőmérsékletet terhelés közben.
A radiátor anyagot tekintve alumínium, ellentétben a GPU-val érintkező bázis felülettel, amely nikkelezett rézből készült, ezzel jobb hőátadást eredményezve. Hővezetés szempontjából 5 hőcső kapott helyet a kártyán, melyek szintén rézből készültek és nikkelezett külsővel rendelkeznek. Ezek 8 mm-es átmérővel bírnak, és céljuk a jobb hőkezelés. A radiátor felső felülete lépcsőzetes, melyek célja az, hogy a ventilátorok által hűtött levegőt a hőcsövek felé irányítsa, ezzel jobb légáramlást biztosítva és alacsonyabb hőmérsékletet eredményezve.
Ha pedig ventilátor, akkor ismét visszaköszön a Torx 2.0, csak ezúttal teljes pompájában (1050Ti-on mini változat volt). A lapátok kettesével csoportosítva kerültek elhelyezésre, amely azt jelenti, hogy két lapát egymást szorosan követi, majd kisebb hézag, és megint két lapát követi őket. A csoportos elrendezés lényege természetesen a jobb légáramlat biztosítása. A nagyobb hézagok azt a célt szolgálják, hogy a levegő nagy része a radiátor felé vegye az irányt, csak a sebesség miatt nem feltétlenül fog a légáramlat teljes mértékben a radiátor felé menni, hanem visszafelé is fog áramlani. Ennek csökkentése érdekében a csoportba lévő lapátok közül a belső lapát egy simított, mélyeztett felületet kapott, amely megpróbál a visszavert légáramlásból visszacsípni egy picit, ezzel jobban optimalizálva a hűtést. A belső csapágy dupla golyózást kapott, mely nemcsak, hogy csökkenti a ventilátor forgásával járó zajt de növeli az élettartamot is. A kialakításnak köszönhetően 13%-al nagyobb légáramlat és 22%-al nagyobb légnyomást hoz létre a Torx 2.0 elődéhet képest. Ebből persze következik az alacsonyabb fordulatszámon és halkabban való működés. A Twin Frozr V-höz képest ennek köszönhetően 20%-al hűvösebb és 40%-al halkabb működést ígér a VI-os verzió. A referencia kártyákkal szemben pedig maximális teljesítményhez mérten szintén 20%-al alacsonyabb hőmérsékletet és 35%-al halkabb működést ígér a Twin Frozr VI.
A külső a megszokott cseresznyepiros Ferraris beütéssel rendelkező dizájn, amely oldalt RGB LED-es megvilágítást kapott (mert milyen számítógép az 2017-ben ami nem világít?), a ventilátor körüli fogacskák, melyek a sárkánykarmot reprezentálják, pedig pirosan világítanak.
A kártya a referenciához képest megnövelt órajellel érkezik, de mindenképp érdemes letölteni hozzá a Gaming App-ot, hogy ki tudjuk használni a kártyában rejlő képességeket, ugyanis itt állíthatjuk az előre bekonfigurált órajeleket, és az RGB világítást is. A világítást több üzemmódba is tudjuk kapcsolni, melyek között ott van a sima, a pulzáló, a bevillanó, a duplán bevillanó, a random és a zene mód is akár RGB, akár előre meghatározott színekben. Persze itt tudjuk be és kikapcsolni a Zero Frozr módot is amely csak akkor kapcsolja be a ventilátorokat, ha a kártya egy bizonyos hőmérsékletet elért. Ezen felül a program kapott VR mód gombot, amely optimalizálja a gépen lévő folyamatokat VR-hez, Eye rest üzemmódot, amely a monitor színeit változtatja meg olyan célból, hogy az a szemünket kevésbé bántsa, cserébe. Van még OSD mód, amely különböző diagnosztikai eszközöket kapcsol be DirectX és OpenGL alapú alkalmazásokban, illetve a Dragon Eye, amely egy egyszerűsített Streamer felületet kínál a számunkra, mely segítségével a képernyő sarkából vissza tudjuk nézni az éppen általunk streamelt videót, ráadásul xSplit kompatibilis is.
Ha pedig van lehetőség órajelet állítani, illene megemlítenem a választási lehetőségeket. A silent, azaz halk üzemmódban a gyári órajelek érvényesek, tehát 1506/1708 MHz és 8008 MHz-es memória órajel, gaming módban 1568 és 1784 MHz-re növekszik a GPU órajel, a memória marad, OC módban, amit pedig csak a szoftverben lehet bekapcsolni, a kártya 1594/1809 MHz-es órajelre kapcsolja a GPU órajelet, a memóriát pedig szintén növeli 8108 MHz-re. A kártya ezenfelül kapott 1 DVI, 1 HDMI 2.0 és 3 Display port csatlakozót, így a több monitoros megjelenítésnek nincs akadálya. A GTX 1060 természetesen PCI-e Gen 3 x16-on kommunikál az alaplappal. Ami talán picit hátrány lehet, az a kártya 277 mm-es hossza, ugyanis kisebb gépházzal rendelkező embereknek nem biztos, hogy jó választás lesz a kártya, kivéve, ha eltávolítható a HDD rekesz, mert akkor nem lesz gond. A kártya persze natív DirectX 12, OpenGL 4.5 és Vulkan támogatást élvez, csak úgy ahogy G-sync kompatibilis is.
A dobozdizájn marad a szokásos letisztult dizájn, amelyen egy hatalmas VR ready plecsni szerepel. A kártya mellé kapunk még egy telepítő DVD-t, egy beszerelési segédletet és pár matricát is, amelyet a gépházra ragaszthatunk. Ezt leszámítva semmi egyéb nem jár a kártya mellé a dobozban, digitálisan persze termékregisztrációt követően hozzáférhetünk egy 1 éves Xsplit előfizetéshez és egy két hónapos WTFast licenszhez is.
A tesztgép ugyan kisebb változáson ment keresztül, de teljesítmény szempontjából játékok alatt túlzottan sok előnyt nem fog jelenteni a szorzó zárás i7 7700 processzor a túlhajtott 2550K-val szemben. Ezt a benchmark eredményekből is láttam saját videokártyámmal, amely mostanság csalókán mér, de sikerül reális eredményeket kicsikarni belőle. Csak a processzor kihasználtságra hegyezett címeknél érhető el némi javulás, amely a korábbi Benchmark eredményeket nem fogja befolyásolni. Ennek révén a tesztkonfiguráció a következő.
A tesztprogramok persze maradtak a megszokottak, csak most picivel több mérés lett alkalmazva:
A mérések a legújabb Nvidia Hotfix Driverrel, a 378.72-vel lettek mérve.
Fire Strike alatt az 1060 magasan hozta a legtöbb pontot az általam tesztelt kártyák közül.
Erre pedig az Extreme mérés méginkább alátámasztásként szolgált, habár a 4K mód már kicsit soknak bizonyult neki.
A TimeSpy mérésében eddig ez volt az egyetlen kártya, amely már majdnem el tudta érni a 30 FPS-es álomhatárt. Mert abban a benchmarkban annyi az álamhatár.
A Mirror's Edge Catalyst sem tudta megakadályozni a kártyát Ultra módban, ezért a Hyper mód is kipróbálásra került. Átlagosan még így is 63 FPS-t tudot lehengerlő részletességgel produkálni a kártya. Ultra alatt pedig bőven úgy futott, mint azzal számolni lehetett.
A 2013-as tomb raider sem tudott meglepetést mutatni, viszont az R9 290 crossfire mérést sehogy sem tudta megközelíteni többszöri próbálkozásra sem.
A Rise of the Tomb Raider az egyik legjobb cím, amivel manapság játszottam, és meglehetősen jól van optimalizálva. DX 11-alatt a kártya több mint kiváló volt.
Habár a DX 12-es mérések több, mint elbizonytalanítóak voltak.
A Doom szerencsére OpenGL-ben is és vulkanban is hasonló teljesítményt mutatott. A késleltetés mindkét API-val minimális volt.
A Forza 6 pedig az a játék volt, ami háromszor került újra mérésre, mert nem hittem az eredménynek. Pedig a kártya ezt produkálta. Aki valaha is úgy gondolta, hogy a Turn10 első PC-s portja optimalizálatlan, az gondolja át újra. Lehet, hogy 2 GB Vrammal nem teljesít a legjobban, de 4 GB felett mindennel jól teljesít.
Végül a Forza Horizon 3 volt az a cím, amelyet nehéz stabil 60 FPS-el játszani. Persze csak a megfelelő VGA nélkül. Az átlag 77 FPS több mint jó, még egy ilyen optimalizálatlan címnél is.
A tesztek alatt a kártya rendkívül halkan működött. Sok esetben lehengerlően alacsony fordulatszámra kapcsoltak a ventilátorok, ezzel pedig bőven 62 fok alatt tartotta a GPU maximális hőmérsékletét. A halál szőrös fánkja, vagyis a Furmark mérés alatt is 63 fok volt a maximum, amit szintén lehengerlőan halkan ért el a kártya. A Twin Frozr méltó arra, hogy a legjobb ventilátorok között említsük meg.
Kisebb OC-t is sikerült a kártyával elérni, de közel sem annyit, mint külföldi kollegáinknak. Hiába, nem minden kártya rendelkezik ugyan azokkal a képességekkel. Jelen esetben az MSI Afterburner tuning szoftverben csak 100 MHz-el sikerült az alapórajelet növelni, így effektíve 1695 lett az alap, a memóriát viszont sikerült 700 MHz-el, ami szintén elmarad külföldi kollegáink tesztjeihez képest, de az alábbi értékek felett már nem volt megbízható a VGA és a képhibák is egyre gyakoribbak voltak a magas órajel miatt.
A TimeSpy 4718 pontot mutatott, amely majdnem 300 pontos javulás, ahol viszont tényleg megmutatta foga fehérjét a túlhajtott VGA, az a Rise of the Tomb Raider volt. DirectX 11 módban átlagosan 90.82 FPS-t, míg DirectX 12-es módba 77.25 FPS-t produkált a kártya.
Az MSI ismét bizonyította azt, miért ők a top Nvidia kártya értékesítők. A Twin Frozr a VGA hűtők Ferrarija, mind teljesítményben, mind pedig dizájnban, ezt a megállapítást pedig még inkább tudatosította bennem az MSI. A kártya ugyan majd 20 000 Forinttal drágább, mint AMD riválisa, de DirectX 11 alatt annyival jobban is teljesít. DirectX 12 már kisebb gyengepontja a kártyának, ugyanis nincs előrelépés DX11-hez képest (Rie of the Tomb Raider), ráadásul Vulkan alatt sincs előrelépés, mégis a kártya nyers ereje szinte mindenre alkalmassá teszi a GTX 1060-at, mindaddig amíg 1080p-be játszunk. Erre a felbontásra ennél jobb kártyát keresve sem lehet találni. Mindezektől függően a kártya hazai ára igen magas, de akinek a pénztárcája engedi, az nem fog csalódni az MSI kártyájában.
A tesztben szereplő kártyát az MSI Európai képviselete bocsájtotta rendelkezésünkre, melyet ez úton is köszönünk nekik!
