ASRock J5040 ITX teszt - apró megoldás beágyazott rendszerekhez és média PC-khez

A 4K felbontás és a HVEC szabvány (H.265) terjedése meglehetősen nagy kihívást okozott a számítástechnikában. Amikor a NETFLIX bejelentette, hogy a 4K HDR tartalmak lejátszásához minimum 7. generációs Intel processzorra és legalább egy GTX 1050 Ti grafikus kártyára van szükség, sokak nem értették, hogy miért van ilyen magas hardveres igénye egy egyszerű 4K HDR tartalom lejátszásának, amit manapság a már zsebeinkben lévő iPhone-ok vagy Androidos készülékek, sőt az okostelevíziók is probléma nélkül megoldanak. Ez leginkább a megfelelő kodekek támogatásának hiányának, valamint a régebbi HDMI vezérlőknek tudhatók be, amely az elmúlt évek során talán meg inkább érthetetlenné vált, mint korában.

Az számtástechnikai márkák ennek következtében egyre inkább próbálnak olyan megoldásokat piacra dobni, amiknek a 4K 60Hz, valamint a 10 bit-es HDR videójel továbbítása sem okoz problémát. Azonban, sok esetben az alaplapgyártók, vagy a grafikus kártya gyártók nem írják ki megfelelően, hogy az adott termék HDMI verziója 2.0/2.0a vagy éppen 2.1, helyette egy összesítő másolásvédelmi szabványra utalnak HDCP 2.2 néven. Ez azért problémás, mert a HDCP számozása nem egyenlő a HDMI verziójával. A HDCP 2.2 lényegében a 4K felbontású tartalmak másolásvédelmét tesz lehetővé. Tehát gyakorlatilag a HDMI 1.4 kábeltől kezdve, amely már képes kiadni a 4K @ 30Hz jelet egészen a legújabb HDMI 2.1a szabványig bármire rá lehet aggatni a HDCP 2.2 szabványt. Erre a bevezetésre azért volt szükség, mert a jelenlegi tesztalanyunk az Intel hibájából új szintre emeli a fogyasztók megtévesztését.

ASRock J5040-ITX – bitang alaplap kis teljesítményű számítógépekhez, HTPC-khez és NAS rendszerekhez

Ha valaki egyszer azt mondta volna, hogy egyszer egy olyan alaplap fog hozzánk kerülni, amiben egy integrált Intel processzor is található, még sincs szüksége CPU tápellátásra, egyszerűen csak kikerekedett szemekkel néztünk volna és rávágtuk volna: badarság! Pedig az ASRock J5040-ITX teljes tápellátását a 24 pines tápcsatlakozó végzi! Az alaplap már mindössze ennyivel le tudott minket nyűgözni, a 4 magos, integrált Intel® Gemini Lake Refresh családjába tartozó Pentium® Silver J5040 pedig már csak hab a tortán. A CPU-ról annyit érdemes tudni, hogy még a 14 nanométeres gyártástechnológiával készült, azonban csak 10 W-os TDP-vel rendelkezik, így teljesen passzív hűtéssel is vígan elboldogul. A CPU alapórajele 2,2 GHz, amely 3,2 GHz-re tud felgyorsulni, ha szükséges. Érdekesség azonban, hogy a gyári leírás szerint maximum, csak 8 GB DDR4 memória kezelésére képes, ez később még fontos lesz. 

Az alaplapon 2 SO-DIMM DDR4 slot kapott helyet, így csak laptop memóriákat képes támogatni, azonban egy M.2 E-key (WiFi) csatlakozás, 4 db SATA III port, 1 PCI-e X1 Gen 2 foglalat, előlapi USB 3.0 és USB 2.0 csatlakozók, egy integrált Realtek ALC892 7.1-es hangkártya, valamint ELNA kondenzátorok is helyet kaptak a lapon az integrált CPU mellett. I/O portok is teljesen korrektek: a D-SUB, DVI-D és HDMI (2.0) kimenetek mellett két PS/2 csatlakozó, két USB 3.0 és két USB 2.0 Type-A port, gigabites LAN port, valamint programozható jack audio csatlakozók (5.1) + vonal- és mikrofonbemenetek, valamint egy S/PDIF optikai kimenet is helyet kapott az ITX megoldáson. Ez alapszinten átlagosnak hangzik, azonban egy integrált processzoros ITX rendszernél maga a megváltás!

A VRM 1+1 fázisú, többre amúgy sem lenne szükség rá, a fázisokért pedig egy-egy INTERSIL ISL95854 egyfázisú PWM feszültség-szabályzó, valamint egy ON Semiconductor FDMS3660S és egy Sinopower SM7302 MOSFET felel. Nem egy túlzottan hatékony megoldás, de alacsony fogyasztású SoC-vel szerelt rendszerekre nem kell a világ leghatékonyabb VRM megoldását használni. Ezekhez tartozik egy R56, valamint R22 SMT induktor/tekercs. Ezeknek az áramerőssége kérdéses, ugyanis ilyen jelöléssel rengeteg különféle SMT tekercs kapható, mi pedig nem mértünk utána a tényleges értékeknek. A feszültségátalakító áramkörök végén még két 820 mikrofarádos, 3 V-os elektrolit kondenzátor található, semmi extrém, de célnak tökéletesen megfelel. Érdekesség, hogy a VRM mellett egy Realtek RTD2168 IC is helyet kapott, aminek a célja a digitális videójel analóggá történő átalakítása. Lényegében ez teszi használhatóvá a D-SUB kimenet használatát. Mondhatni jó dolog van, de manapság az a 10 ember, aki még D-SUB monitort használ, nem valószínű, hogy integrált SoC-s, mini ITX alaplapot fog venni. 

Az alaplap memóriatámogatása viszont felettébb érdekes. Alapvetően mind az SoC, mind pedig az alaplap maximálisan csak 8 GB DDR4 memória kezelésre szabadna, hogy képes legyen. Ezzel ellentétben viszont a számítógép gond nélkül bootolt egy 8 GB-os CL17-es Micron és egy szintén 8 GB-os CL17-es Samsung DDR4 SO-DIMM modullal úgy, hogy mind a BIOS, mind pedig a Windows gond nélkül felismerte a két, külön gyártótól származó, de azonos feszültségű és sebességű RAM modult, ráadásul a 2400 MHz-es órajel is megy velük probléma nélkül! Ezért jár az elismerés!

Alacsony fogyasztás és optimális teljesítmény

Az Intel® Pentium® Silver J5040 egy érdekes megoldás. A 2019 végén bemutatott CPU ugyanis egy 2017-es Intel UHD 605 integrált GPU-t használ, amely támogatja a HVEC 8 és 10 bites (HDR) tartalmak átkódolását és dekódolását akár 4K felbontásban is. Ez azt jelenti, hogy megy a HDR támogatás? Igen is, meg nem is... A HDMI szabvány 2.0-ás verziója nemrégiben át lett nevezve HDMI 2.1-re, amely azért jelent nagy problémát, mert a HDMI 2.0a és b szabvány nem csak nagyobb sávszélességet, de a HDR támogatást is bevezették, amit az eredeti HDMI 2.0 a rendelkezésre álló sebesség miatt nem tud támogatni, viszont a 4K 60 Hz felbontás nem jelent ennek a szabványnak gondot. Tehát az alaplapra került egy HDCP 2.2 kompatibilis HDMI 2.1 port, amely átviszi a 4K 60 Hz-et, viszont nem tudja a HDR-t, mert a vezérlő még mindig a 2.0-ás változatból származik. Magyarán, közvetlenül az nem tud HDMI-n, se DVI-D-n, se D-SUB-on keresztül HDR tartalmat lejátszani függetlenül attól, hogy a hardveres támogatás adott. Ez pedig nem az ASRock hibája, hanem az Intelé, ugyanis az UHD 605 használatával ők limitálták a maximálisan megengedett HDMI sávszélességet és verziószámot. Tehát ez egy olyan, a HDR korszakában legyártott SoC, amely alkalmatlan a HDR tartalmak továbbítására HDMI-n keresztül. Szép munka Intel, nem kétségünk afelől, miért is csúszott 4 évet a kisebb gyártástechnológiára történő átállás... Persze a limitáció kijátszható, ha valaki PLEX médiaszerverként, vagy NAS készülékként használja az alaplapot, a HDR jel dekódolását pedig a TV készülékére bízza. Macerás, de kijátszható, és bosszantó.

Ezt leszámítva a processzor ereje egy régebbi 3-4. generációs Core i3 erejével ér fel. Cinebench R20 alatt 197 pontos egymagos és 730 pontos többmagos teljesítményre képes, ami teljesen korrektnek tekinthető, ráadásul a korábbi processzorokkal ellentétben még az IGP és gond nélkül képes bármilyen 4K 60Hz (HDR) tartalmat lejátszani probléma nélkül, amelytől még a feltámasztott GT710 és GT730 GPU-k is megizzadnak.

Verdikt

Az ASRock J5040-ITX egy teljesen korrekt alaplap kis méretű gépekhez, NAS rendszerekhez, hétköznapi használatra, multimédiás lejátszásra pedig több, mint tökéletes. Az Intel hibájából adódó limitált HDR támogatást pedig nem az ASRock-ra kell kenni, ugyanis ők mindent megtettek, hogy a legtöbbet hozzák ki az SoC-ből. Ha valaki egy 4K HDR képes multimédiás megoldásra vágyik alacsony fogyasztással és közvetlen HDR megjelenítéssel, annak érdemes megvárnia az Intel® Pentium® Silver N6005 CPU-val felszerelt alaplapokat, viszont, ha valakinek nem mindene a HDR, vagy éppen NAS rendszerként szeretné használni az ITX alaplapot, annak tökéletes választást jelenthet az ASRock J5040-ITX.

Az alaplap a jelenleg is zajló chiphiány következtében nem kapható, a következő szállítmény 2022 első negyedévében várható! A tesztben bemutatott alaplapot az ASRock biztosította a számunkra, melyet ez úton is köszönünk nekik!